Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

18./11./ 1893. március 22. 4. A Gyulafehérvári Kir. Törvényszék és Torda-Aranyos vm. alispánja között körjegyző szóbeli bántalmazása miatt keletkezett hatásköri összeütközés kérdésében — az igazságügy-miniszter előterjesztésére — határozat arról, hogy az eljárást a közigazgatási hatóság folytassa le. 5. A Székesfehérvári Kir. Törvényszék és Fejér vm. móri járásának főszolgabírája között rágalmazás miatt keletkezett hatásköri összeütközés kérdésében — az igazságügy-miniszter előterjesztésére — határozat arról, hogy az eljárást a bíróság folytassa le. 8. Az uralkodó kívánságai az anyakönyvek vezetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban

3 A miniszterelnök úr előadta, hogy Ő Felsége akképpen értesülvén, hogy az anyakönyvek vezetése tárgyában a prímás békülékeny szellemben tartott újabb javaslatot tett volna a kormánynak, kifejezni méltóztatott abbéli kívánatát, hogy a kormány e javaslatot vegye beható megfontolás alá; továbbá felvilágosítást méltóztatott kérni arra nézve, hogy az anyakönyvek vezetéséről készített törvényjavaslatnak 63. és 73. §§-ai nincsenek-e ellentétben egymással, s az utóbbi szakaszba felvett határozmányoknak a 63. § mellett milyen értelmük van?

4 A prímásnak szóban levő javaslatával a minisztertanács már a f. hó 7-én tartott ülésében is foglalkozott ugyan, amidőn azt elfogadhatatlannak találta; a legfelsőbb helyről kifejezett kívánat folytán azonban a minisztertanács a prímás javaslatát újabban beható megfontolás alá vette; de sajnálatára ismét arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy e javaslathoz nem járulhat; mert a javaslat az ügynek korábbi stádiumára vonatkozik, s arra a feltevésre van alapítva, hogy a közhitelességű anyakönyvek vezetése továbbra is meghagyatik a felekezeteknél, tehát már teljesen meghaladott és a kormánynak legfelsőbb jóváhagyással kijelentett programjától eltérő álláspontra van fektetve; de ha ez utóbbi álláspontból ítéltetik is meg a prímás javaslata: akkor is kiviláglik, hogy annak első két pontja az egyházi részről korábban nyilvánított, s a kormány által már akkoriban elfogadhatatlannak talált álláspontról nem tesz semmiféle koncessziót; harmadik pontja pedig, hogy engedtessék meg a gyermekeknek az iskolákban oly vallásban való oktatása, amely vallásban a szülők az illető gyermekeket nevelték, egyenesen az 1868:LIIL te. rendelkezésébe ütközik. 851