Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
• 1893, március 15., 22. 17./10./, 18711./ 4 év alatt el kell készülnie úgy, hogy az 1894. dec. 31-ig Bp.-en felállítható legyen (amennyiben végleges helyére addig nem kerülhetne, akkor az Országházépítési Végrehajtó Bizottság által kijelölt helyen), 3. a festő az országházépítési alapból 200 000 Fc tiszteletdíjat kap 4 részletben. OL - K 26-1905-XXIII-384. 3 Munkácsy 1893 végére elkészült képével, és az 1894. febr.-ban meg is érkezett Bp.-re. Ideiglenesen a Nemzeti Múzeum dísztermében helyezték el. A 13,55 x 4,5 m-es kép végül nem került a kh. ülésterembe, mert az elnöki emelvény mögötti fal vakárkádos, fülkés kiképzése miatt ott nem tudták felállítani. A XX. század elején a festményt a Szépművészeti Múzeumba szállították, majd onnan 1928-ban jutott el jelenlegi helyére, az Országház Munkácsy-termébe. Uo. és OL - K 255 - 1894 16. t.- 1187.,Hornig36.p. 4 Ld. még 1893. márc. 3./18. — Fejér megromlott egészsége miatt kérte felmentését. Erre és a Szt. István r. kisker.-jével való kitüntetésére az ápr. 26-i lf. elhatározással került sor. Az uraik, ugyanekkor nevezte ki utódjául Miklós Ödönt. OL - K 20 - 1893 - 402., 436. Bp.-i Közi., 1893. ápr. 28. 5 Szluha márc. 8-án interpellálta a kormányt: van-e tudomása arról, hogy Gerjen lakói az árvíztől elpusztított községbe visszatérni nem akarnak, s szándékozik-e valamit tenni a lakosság megnyugtatására? Bethlen ápr. 28-án adta meg a választ: a község lakói maradnak, már hozzá is fogtak házaik helyreállításához, és a Duna e szakaszának szabályozása is megkezdődik 1893 folyamán. OL K 178 - 1893 - 624., KN (1892-97) 10. k. 54. p., 12. k. 83. p. 18J11J 1893. március 22. 1. Törvényjavaslat a Budapesten emelendő igazságügyi palota építéséről 1 Az igazságügy-miniszter úr törvényjavaslatot mutatott be Budapesten a külső Nádor utca mentén emelendő törvénykezési palota építéséről, melyben elhelyeztetnének a Kir. Kúria, a Budapesti Kir. ítélőtábla, a Koronaügyészség és a Budapesti Kir. Főügyészség. A telekvétellel és belső berendezéssel együtt 2 183 000 Ft-ra előirányzott építési költség 4 1/2% kamattal számított 50 évi törlesztésre a Magyar Készpénzbiztosítéki 3 Alapból előlegeztetnék, míg a mostani körülbelül 600 000 Ftnyi értéket képviselő kúriai épület az új palotának használatba vétele után átadatnék megfelelő értékesítés végett a Pénzügyminisztériumnak. Az előterjesztett építési terv és költségelőirányzat jóváhagyatván, az igazságügy-miniszter úr felhatalmaztatott, hogy a törvénykezési palota építéséről szóló törvényjavaslatot 0 Felsége legfelsőbb engedélyének kieszközlése után az Országgyűlés elé terjessze. 2 850
