Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

82./30./ 1894. november 20. gyár közlekedési vállalatok által kibocsáttatott elsőbbségi kötvények vagy elsőbbségi részvények megszerzésére, avagy ezek lombardírozására; b. vételére, eladására és lombardírozására olyan vasutak elsőbbségi kötvényei­nek és elsőbbségi részvényeinek, amelyek még üzletben nem állanak, amelyek ki­építése azonban szerződésileg biztosítva van, s amelyek üzlete a MÁV, vagy pedig valamely garantirozott vasút által fog kezeltetni; c. építés alatt álló, illetve még nem jövedelmező magyar vasutak és közlekedé­si vállalatok címleteire adandó kölcsönökre, amennyiben más megfelelő biztosíték is nyújtatik. Az intézet a fennebbi 1-1-3. pontban említett ügyköréből eredő követelései alapján a fennálló tényleges készpénzkövetelések összege erejéig, valamint a II. b. és c. pontban említett ügykörből eredő követelése alapján e követelések 3/4 része ere­jéig kamatozó járadékjegyeket bocsátana ki legalább 1 évi s legfeljebb 10 évi lejá­rattal. A II. a. pontban említett követelések alapján ezek mindenkori tényleges álla­déka erejéig az intézet hosszabb lejáratú kötvényeket bocsátana ki oly módon, hogy eme kötvények évi kamatozási és tőketörlesztési szükséglete az azok kibocsátási alapját képező követelések és értékek évi hozadéka által teljesen fedezve legyen. Ezen fedezett kötvények külön biztosítására az intézet a záloglevelek külön biztosítá­si alapjának analógiája szerint 3 millió koronát tevő alapot alkotna. Az intézet 25 millió korona alaptőkével alakulna, mely alaptőkéből 20 millió korona a megalakulástól számítva legkésőbb 3 hónap alatt teljesen befizetendő lenne. A részvénytőke 1/5 részének megfelelő részvények csak a megalakulástól számított 1 év múlva, 4/5 rész pedig csak 2 év múlva lennének forgalomba hozhatók, — s illetve e határidők lejárta előtt a forgalomba hozatal csak a kormány hozzájáru­lásával volna eszközölhető. Az intézet igazgatósága 9-17 tagból állana, ezek 4/5 része, ideértve az elnököt, alelnököt és az ügyvezető igazgatót, csakis magyar állampolgárokból választható, s ezek választása a kormány megerősítését igényelné. Az igazgatósági tagok többségének, ezek közt az elnök, alelnök, s ügyvezető igazgatónak Budapesten kell laknia. A kormány az igazgatóságba két tagot, s ezenkívül az intézethez egy kor­mánybiztost rendelne ki. Ezenkívül a hazai szövetkezetek kilátásba vett központi egyesülete és az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület is l-l tagot rendelhetne ki az intézet igazgató­ságába. Az ajánlattevő az ekként létesítendő intézet részére a következő állami ked­vezményeket kéri, éspedig: A. Az 1. pontban említett hitelegyesület biztosítási alapjához két millió korona névértékű 4%-os magyar korona-járadékkötvénnyel való hozzájárulást, amely azon­ban az alábbiak szerint az állam tulajdona maradna. B. Bélyeg- és illetékmentességet a tett ajánlat alapján a kormánnyal netalán kötendő szerződésre s az avval összefüggő beadványokra és okiratokra, és főleg az intézet által kibocsátandó fedezett vasúti járadékkötelezőkre és a járadékjegyekre. Ez 1069

Next

/
Thumbnails
Contents