Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1894. november 20. 82./30./ a mentesség azonban a kamatozó címletek (járadékjegyek és fedezett kötvények) szelvényeinek bélyegilletékére nem terjedne ki. C. Az 1889:XXX. te. 10. §-ának második bekezdésében, s ugyanazon te. 11. §-ában a záloglevelekre nézve megállapított kedvezményeknek a fenti II. a. pontban felsorolt követelések és értékek alapján kibocsátandó fedezett kötvényekre való kiterjesztését. D. Az intézet által úgy a mezőgazdasági, mint a vasúti célokra kibocsátandó járadékjegyekre nézve azt, hogy ezek óvadékképeseknek nyilváníttassanak, és hogy az intézet biztosíttassék arra nézve, hogy a jövőben sem fog köteleztetni e címletek szelvényeinek beváltásánál az azok után járó tőkekamat- és járadékadót levonásba hozni. E. Az országos címer használatának jogát. Végül az ajánlattevő arra nézve kér biztosítást, hogy a C, D. és E. pontokban említett kedvezmények fennálló hazai pénzintézeteink által a fennebb körülírt járadékjegyek és fedezett kötvények mintájára netalán kiadandó címletekre nézve az 1898. év végéig nem fognak engedélyeztetni. A miniszterelnök úr az előadott alapon a tervezett járadékintézetet létesíthetőnek, s az államtól kívánt kedvezményeket is — kivéve az E. pont szerint kért azt a biztosítást, hogy az intézet az általa kibocsátandó kamatozó címletek szelvényeinek beváltásánál az azok után járó tőkekamat- és járadékadó levonására köteleztetni nem fog, minthogy ez idő szerint adótörvényeink ilyetén kötelezettséget meg nem állapítanak, ez a kedvezményként kért biztosítás tehát, a törvényhozás netalán eltérő intézkedéséig, mire nézve a miniszterelnök úr prejudiciumot alkotni nem kívánna, máris adva van — engedélyezhetőknek tartja; kívánni fogná azonban még, hogy a járadékintézet alapítói részéről kötelezőleg jelentessék ki, hogy hitelegyesületektől legalább 5 millió Ft-nyi járadékjegyeket, legalábbis a hazai intézetek által ma kibocsátott községi kötvények árfolyamán, át fognak venni, továbbá, hogy ugyancsak 5 millió Ft az intézet részvénytőkéjéből a hitelszövetkezetek hiteligényeinek kielégítésére fog fordíttatni, úgyhogy összesen véve legalább 10 millió Ft a hitelszövetkezetek számára azonnal rendelkezésre álljon; továbbá kívánni fogná, hogy az intézet összes tiszta jövedelméből nemcsak a részvények 6%-os osztalékát meghaladó részének fele, hanem az intézet mindama ügyleteiből eredő tiszta jövedelmének 20%-a is, melyekért a közös biztosítási alap szavatos, fordíttassék évenként a biztosítási alap növelésére. Ami az államtól kívánt kedvezményeket illeti: ezek közül az államnak a biztosítási alaphoz 2 millió korona névértékű 4% korona-járadékkötvénnyel való hozzájárulására nézve a miniszterelnök úr szükségesnek tartja megjegyezni, hogy e hozzájárulás az intézet által szervezendő hitelegyesület tagjai részére létesítendő biztosítási alap gyarapítására, ez alap pedig az egyesület tagjait, ezek egyetemleges szavatosságából folyólag netán érhető veszteségek fedezésére szolgálna, maga a hozzájárulási tőke azonban az állam tulajdona maradna, s azt az intézet kamatos kamataival együtt — amennyiben az említett veszteségek fedezésére igénybe nem vétetnék — 30 év múlva az államnak visszaszolgáltatni tartoznék. E hozzájárulásból tehát az intézetnek semminemű direkt haszna nem lesz, az csakis a hitelegyesületi tagok kockázatának 1070