Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1892. november 28. 2737./ tott többség annyira leapadt, Nikolics br. azon felvilágosítást nyújtá, hogy az úgynevezett liberális pártnak izgatása a kerületekben az utóbbi időben nagy mérveket öltött, aminek folytán egyes kong­resszusi képviselők választóik által nem csekély presszió alá helyeztettek, másrészt pedig az idő­közben megüresedett képviselői állásokra csupa liberális vagy radikális új képviselők választattak." (OL - P 344 - B.a. - Levelek 18.) — A mt. döntése nyomán Wekerle Sándor me. nov. 30-án írt fel az uralk.-nak, aki dec. 4-én határozatlan időre elnapolta a kongresszust. (OL - K 26 - 1892 - 133.) — A Wekerle-kormány idején már nem is ült össze a kongresszus, noha 1893. aug.-ban Brankovics érsek kérte összehívását. Az egyházpolitikai kérdések kiéleződése miatt azonban — a kormány ké­résére — maga is elállt szándékától: „ha a radikálisoknak sikerülend többségre vergődni, ami majd­nem bizton várható, nincsen kizárva, hogy ... küldöttséget is fognak ... 0 Felségéhez meneszteni. [Ti. az egyházpolitikai reformok elleni tiltakozásul. — L.J.] Amiért is semmi kifogásom nincsen, ha az általam már bejelentett kongresszus összehívása bizonytalan időre elhalasztatik" —- írta Brankovics Csákyhoz intézett 1893. aug. 31-i levelében. OL - K 26 - 1893 - 52. 4 Ld. még 1890. nov. 19.71., 1891. okt. 13./8., 1893. dec. 23./15. 5 Az 1874. évben kiadottat felváltó új üzletszabályzat az osztrák kormánnyal egyeztetve készült. (Tervezeteket, iratokat ld. OL - K 230 - 1893 - 3. t. - 1625.) 1893. jan. 1-jei hatállyal lépett életbe az 1892. dec. 10-én kelt rendeletek értelmében — RT 1892. 2919. és 3033. p. 6 Ld. még 1890. dec. 3.722., dec. 10./2., 1893. febr. 13./20., ápr. 18./6., szept. 7./19., 1894. febr. 10./6., nov. 7./12. 7 Az 1888:7. te. elrendelte ugyan a ragadós tüdölobos marhák hatósági leölését, de a tulajdonos nem tarthatott igényt kártalanításra. így esély sem volt a több mint tíz éve fellépett, és 1892-ben már 14 törvényhatóság területére kiterjedt betegség elfojtására. Ez pedig lehetetlenné tette a németországi kivitelt, de veszélybe sodorta az Ausztriába irányuló forgalmat is. (A Lajtán túl 1892. okt. l-jén lé­pett életbe az új állategészségügyi tv., amely a tüdölobos marhák lebunkózását kártalanítás mellett rendelte el.) A mt. elé került tvj.-ot egy különbizottság dolgozta ki; Bethlen András fm. ezt — a kí­vánt módosítások végrehajtása és az uraik. dec. 12-i engedélye alapján — 1892. dec. 19-én nyúj­totta be a Házban. A javaslat a betegség kiirtása céljából lebunkózott fertőzött vagy fertőzésgyanús állatért teljes kárpótlást kívánt adni a tulajdonosnak. (Iratok: OL - K 178 - 1897 - 2157., az aktában található a részletes mt.-i előterjesztés is 2266/1892. számon, OL - K 255 - 1892 - 9. t. - 2521.) — A bizottsági és plenáris tárgyalások során a javaslat úgy módosult, hogy a tulajdonost csak az állat becsértékének 9/10-e illeti meg, a költségeket pedig — egy orsz. kártalanítási alap létrehozásáig — teljes mértékben az állam viseli. A Ház 1893. febr. l-jén így fogadta el a tvj.-ot, amelyet aztán az 1893:2. te. emelt tv. erőre. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, XLIV. /289. cs./, KN /1892-97/ 7. k. 166., 377. p., 8. k. 213-221., 223-248., 250., 357. p.) — A te. rendelkezéseit a fm. 1893. márc. 1-jei rendelete léptette életbe. RT 1893. 12. p. 8 Ld. még 1892. jan. 8./5., szept. 10./10., szept. 30./2. — Az olasz külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 17. 1. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 9 Vö. a püm. 1892. dec. 1-jei, a vámhivatalokhoz intézett rendeletével (az aug. 10-i rendelet értelme­zése tárgyában). — RT 1892. 3049. p. 10 Ld. még 1891. okt. 23.76., nov. 6./1., 1892. febr. 1./4., jún. 17./5., jún. 28./L, 1893. nov. 25.78., 1894. febr. 4.713., nov. 20.710., ill. a fenti 8. jegyzetet. — Spanyolország 1892. júl. l-jétől már új ta­rifáját léptette életbe a Monarchiával szemben. 1892 őszén sikerült megállapodni abban, hogy a Monarchia a legnagyobb kedvezményt, Spanyolország pedig minimál-tarifájának tételeit alkalmaz­za, de csak ideiglenesen, 1893 végéig. E megállapodás realizálásához szükség volt a törvényhozás felhatalmazására is, hiszen az 1891:42. te. hatálya 1892 végével lejárt. Lukács Béla kerm. dec. 5-én nyújtotta be a tvj.-ot, s azt a Ház dec. 20-án el is fogadta. Az így született 1892:31. te. felhatalmazta a kormányt a kereskedelmi viszonyok 1893 végéig terjedő ideiglenes rendezésére. (OL - K 2 ­1892/97 - Tvj.-ok, XXV. /288. cs./, KN /1892-97/ 6. k. 335-336. p., 7. k. 64., 166., 190-191., 216. p.) — A megállapodást az 1892. dec. 30-i összminisztériumi rendelet léptette életbe. RT 1892. 3047. p. 11 A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. — Ld. még a fenti 8. jegyzetet. 800

Next

/
Thumbnails
Contents