Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
45.738./, 46739./ 1893. október 30., november 6. 6 A vonal előmunkálati engedélyét 1891-ben Kapotsy Jenő ogy. képv., Csorba Ede és Márffy Emil kapták, ők később átruházták jogaikat a Hitelbankra. A HÉV kiépítését két tényező indokolta: Belső-Somogynak még nem volt vasútja, Kaposvárra pedig cukorgyárat terveztek. Az 1892. jún. 20-i engedélyezési tárgyalás, az állami kedvezmények ügyében tartott 1893. márc. 16-i külön értekezlet és a mt.-i ülés után Lukács dec. 3-i előterjesztésére az uraik. dec. 16-án járult hozzá az engedélyokirat kiadásához. Erre dec. 30-án került sor. (RT 1893. 2805. p., iratok: OL - K 229 - 1895 - 2. t. 40 905., 75 273/1893. sz. a. itt található a részletes mt.-i előterjesztés fogalmazványa is). — A vasutat 1894-ben adták át a forgalomnak. Ruzitska 66. p. 7 A vasútra eredetileg Ürményi Bernát kapott előmunkálati engedélyt 1891-ben, de ő később átruházta jogait. Az engedélyezési tárgyalást 1893. márc. 27-én tartották meg. Ezen a közös hm. képviselője kikötötte, hogy a kubini állomáson katonai rakodót kell létesíteni. Az engedélyt kérők 200 000 Ft-nyi hozzájárulást kértek a FM-tól, de Bethlen ehhez nem járult hozzá. Lukács nov. 25-i előterjesztésére az uraik. dec. 5-én engedélyezte a tvj. benyújtását. Az indoklás szerint a délvidék mezőgazdaságának belterjesedése és a Szerbiába irányuló forgalom szempontjából volt fontos a vasút kiépítése. Lukács 1894. jan. 18-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet a Ház ápr. 19-én fogadott el. Tv.erőre emelte az 1894:11. te. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 44. /292. cs./, KN /l892-97/ 15. k. 361-362. p., 17. k. 3-4. p., 18. k. 87., 100-101. és 197.. p.) — Az engedélyokirat kiadására (Polacsek Mihály részére) 1894. jún. 3-án került sor. (RT 1894. I. k. 898. p., iratok: OL - K 229 1896 - 2. t. - 1878.) — A vasút még 1894-ben elkészült. Ruzitska 66. p. 8 Ld. még 1892. júl. 22J6. — A kinevezésre az uraik. nov. 6-i lf. elhatározásával került sor. Bp.-i Közi., 1893. nov. 14. — Vő. 1893. nov. 14./6. 9 Ld. még 1890. dec. 17./9., 1891. jan. 9./18„jan. 21./U. 10 A közel másfélezer munkást foglalkoztató Fegyver- és Gépgyár 1893-ban 12 000 db fegyvert szállított le a Honvédség és 50 000 db-ot a Közös Hadsereg részére, de már ekkor súlyos nehézségekkel küzdött. (Egymilliós veszteség érte a gyárat azzal, hogy a fekete puskaporra szerkesztett fegyvert az új gyér füstű puskapor használata folytán a nagyobb igényeknek megfelelően kellett legyártania.) Az üzem alapításakor is nyilvánvaló volt, hogy pusztán fegyvergyártásból nem élhet meg, s ezért fokozatosan különböző, Magyarországon nem gyártott gépek és szerszámok előállítására is berendezték, de termelése megindításáig még újabb fegyverrendelésekre volt szükség. A gyár 1894-95ben többször fordult a kormányhoz, ill. a közös hm.-hez megrendelésekért, azonban törekvését lényegében nem koronázta siker. OL - K 26 -1896 - 14 056, OL - K 231 - 1894 - 2. t. - 49 790. 46./39J 1893. november 6. Törvényjavaslat a házassági jogról 1 Gegenstand: Der Gesetzentwurf über das Eherecht. Seine Majestät geruhen vor allem allerh. ihrem Danke Ausdruck zu geben, daß die Regierung mit Bezug auf die Einwendungen der beiden einvernommenen Kardinäle den Gesetzentwurf über das Eherecht neuerlich einer gründlichen Prüfung unterzogen und auch einige Milderungen aufgenommen habe, die gewiß nur vom Vorteile sein werden. Nachdem aber in Hinsicht der prinzipiellen Bestimmungen des Gesetzentwurfes hiedurch keine Änderungen eingetreten sind, und wohl auch weitere Beratungen hiezu nicht führen würden, finden Seine Majestät auch bei diesem Anlasse allerh. aussprechen zu sollen, daß Allerhöchstdieselben aus Gewissensrücksichten 941