Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1893. július 15. 28./21./ büntető cselekvények meghatározása s azok elbírálása iránti rendelkezés a közös törvényhozás és végrehajtás körébe tartozik. Egyúttal felhatalmaztatott a kereskedelmi miniszter úr, hogy a szóban levő törvényjavaslat megállapítása iránt

b az osztrák kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozzék.

9 14. Az 1894. évi állami költségvetés tervezete (I.)

10 A miniszterelnök úr mint a Pénzügyminisztérium vezetője bemutatta az 1894. évi állami költségvetés tervezetét, mely tárgyalás alá vétetvén, a végleges megállapításnak a mérleg felállítása alkalmára fenntartásával, megállapíttattak: a Legfelsőbb Udvartartás, a Kabineti Iroda, az Országgyűlés költségei, a nyugdíjak, az állami adósságok különféle nemeinek szükséglete, Horvát-Szlavónországok beligazgatási szükségletei, a Miniszterelnökség és a fiumei kormányzó, az Ö Felsége Személye Körüli Minisztérium és a Horvát-SzlavónDalmát Minisztérium költségvetése. Jegyzetek a Tarkovich beszúrása. b Az itt következő „a bemutatott tervezet értelmében" szövegrészt tollal kihúzták. 1 Ld. még 1891. Jan. 3./3. 2 Ebben az időben a Monarchia konzulátusai még mindig az 1846-ban kiadott „Reglement über die Consular-Gebühren" alapján szedték az ügyintézésben felmerülő illetékeket. E tarifa igen kevés és kis összegű tételre szorítkozott. Reformja ügyében — korábbi előzmények után — a 70-es években kezdődtek meg a tárgyalások a küm. és a két kormány között, miután a delegációk is sürgették a konzuli bevételek növelését. E tárgyalások nehezen haladtak előre, mert a magyar kormány — ellenzékének nyomása alatt — sokáig ragaszkodott a teljes konzuli ügy törvényi rendezéséhez. Előrelépés csak akkor történt, amikor a konzuli bíráskodás szabályozásáról sikerült megegyezni: 1889 és 1892 között több díjszabályzat-tervezet is készült. (Ezeket és az 1893-ban szövegezett újabb tervezetet Id. OL - K 26 - 1893 - 1815.) — A mt. döntése után az osztrák fél módosításokat kívánt a közösen megállapított tervezeten, ezért azt ismét át kellett dolgozni. így csak a Bánffy-kormány idején, 1897-ben kerülhetett az Ogy. elé az arra vonatkozó tvj. OL - K 26 - 1898 - 725. 3 Ld. még 1892. ápr. 29J9., júl. 14./8. és 9., dec. 27./17., 1893. márc. 15./L, ápr. 27.72., júl. 15./11. 4 A kiküldött vegyesbizottság 1894. máj. 24-én kelt emlékiratát, ill. a mt. határozata nyomán tett intézkedésekre vonatkozó iratokat Id. OL - K 255 -1893 - 12. t. - 2243. 5 Ld. a fenti 3. jegyzetet. 6 Bánffy Dezső me. 1895. márc. 27-i, a Kh. elé terjesztett jelentéséből kitűnik, hogy a király és a királyné szoborcsoportjára szóló pályázatot — az elhatározott formában — kiírták 1896. máj. végi benyújtási határidővel. —Az Országház építése 1894 folyamán jelentősen előrehaladt, és sor kerülhetett a bokrétaünnepélyre is. 1894 végéig összesen 6 458 000 Ft-ot emésztett fel az építkezés. (OL 888