Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

28721./ 1893. július 15. -K2- 1892/97 - Országház építése - 1895 - 9564 /312. esi.) — Az Országházat 1902. okt. 8-án adták át rendeltetésének; az építkezés ügyeivel a Bánffy- és a Széli-kormány mt.-ai is foglalkoztak. 7 Ld. még Í890. júl. 4./3. — A házaló kereskedést az 1852. évi császári nyílt parancs szabályozta, ez Magyarországon a vám- és kereskedelmi szövetségbe foglalt megállapodás értelmében maradt érvényben. A vándoripar egyéb nemeit azonban érdemben nem szabályozták, holott ennek szükségességét az ipar és a kereskedelem fejlődése már korán felvetette. A kormány nem volt könnyű helyzetben, hiszen — mint a tvj.-hoz készült indoklás kifejtette — ahol a letelepedett ipar és kereskedelem még nem vetette meg lábát, ott a termelőnek és fogyasztónak egyaránt a házalás és a vándoriparjelentette a szükséges termékek és szolgáltatások beszerzési forrását. Egyes vidékek, főleg a felvidéki megyék megélhetési viszonyai „oly kedvezőtlenek, hogy a lakosságnak jelentős része kénytelen ezen életfenntartó módhoz nyúlni, ha nem akar a kivándorlásban keresni menedéket"— szólt az érvelés. A rendezés feladata így csakis az lehetett, hogy a „gyanús egzisztenciák" kiszűrésével azoknak tegyék lehetővé a vándoripar űzését, akiknek ez jelentette a kenyérkereset egyetlen forrását. A FIK Min.-ban 1887-ben indult meg a vonatkozó tvj.-ok előkészítése. Eleinte különkülön tv.-nyel kívánták szabályozni a házaló kereskedést és a vándoripart. Csak 1889-ben született döntés arról, hogy közös tvj.-ot kell készíteni. Ez a javaslat még ebben az évben megszületett, majd azt széleskörű véleményeztetés után 1890-ben átdolgozták és az Orsz. Ipartanács elé vitték. Az ezután újraszövegezett javaslatot kapta meg az osztrák kormány. A vám- és kereskedelmi szerződés előírásai értelmében ugyanis csak a két állam kölcsönös eljárása esetén lehetett szó változtatásról. 1893 elején létrejött a két kerm. közötti megállapodás, és végre megszövegezhették a mt.- elé került tvj.-ot. A mt. döntése után valamelyest még módosított, a „vándoriparról és a házalásról" címet viselő, 35 szakaszból álló tvj.-ot Lukács szept. 8-án terjesztette az uraik, elé, akinek engedélye alapján okt. 6-án nyújtotta be a Házban. A kerm. a tvj.-ban igyekezett szabatosan körülírni a házalási, ill. vándoripari tevékenység elnyerésének feltételeit (magyar állampolgárság, 33 éves életkor betöltése stb.), a házalásba bevonható cikkek és az űzhető iparágak körét. Ugyanakkor részben a régi kiváltságok alapján, részben a kedvezőtlen fekvésű, terméketlen vidékek lakosaira tekintettel kivételes kedvezményeket is adni szándékozott az életkor, egyes cikkek és területek, valamint a teherhordó állatok és szekerek használata tekintetében. A javaslatot a Kh. ugyan még nov. folyamán elfogadta, törvényerőre azonban az sohasem emelkedett. — Az említett tervezeteket, javaslatokat és egyéb iratokat ld. OL - K 231 - 1894 - 1.1. - 8769, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 3. (290. es.), KN (189297) 13. k. 100-101., 214-215., 346-349. p., 14. k. 4. p. 8 A magyar és az osztrák tengeri köz- és magánjog fö jogszabályát még az 1890-es években is az 1774-ben kiadott „Editto politico di navigazione mercantile" képezte. (Vö. 1892. máj. 20./3.) — Az új és tv.-ben történő szabályozás igénye a kiegyezés után rögtön felmerült, az Ausztriával e tárgyban folytatott tárgyalások azonban csak részeredményeket hoztak: megszülethetett a tengeri hajók lajstromozásáról szóló 1879:16. és a kikötői illetékekről szóló 1883:32. te, és 1886-ban megállapodás jöhetett létre a tengerészek rendtartását tartalmazó tvj. tárgyában is. Ebben — az 1872. évi német tv. mintájára — a kor követelményeinek megfelelően kívánták szabályozni a kereskedelmi tengerészek szolgálati viszonyait és a fegyelmi hatalom hajókon történő gyakorlását. A javaslat ugyan az Ogy. elé került, de nem tárgyalták. A horvát bán 1889-ben szólalt fel a magyar-horvát kiegyezéssel össze nem egyeztethető passzusok ellen. Iratok: OL - K 228 - 1896 - 5. t. - 11 976. 9 A részletes mt.-i előterjesztést ld. uo. (3690/1893). — A mt. határozata után Ausztriával ismét tárgyalások kezdődtek, és 1894-re átdolgozták a tvj.-ot. (Ld. uo. /94 673/1893, 81 527/1894/.) — 1894. szept.-ben még előterjesztés készült az ügyben, de az a Wekerle-kabinet idején már nem került mt. elé. (Uo. /56 161/1894/.) — A későbbi fejleményeket ld. a Bánffy-kormány mt.-i jk.eiben. 10 Ld. még 1893. máj. 30./18., júl. 16./3., júl. 17., júl. 1872., szept. 7./17., szept. 15./1. és 2., nov. 25./6. 889