Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

108./97 1892. március 6. jenek részvételével folyt le. Bánffy a vita kezdetén kijelentette: a házszabályok megváltoztatása ugyan nem szükséges múlhatatlanul, de tisztázni kellene azok vitás pontjait, hogy elejét vegyék a gyakori házszabály-vitáknak. A tanácskozáson érdemi eredmény nem született, s a függetlenségi „Egyetértés" jún. 23-i száma így summázhatott: „Az értekezleten jelenvolt képviselők mind azt a meggyőződést merítették, hogy a kabinet ez idő szerint mind a klotürt, mind a házszabályok egyéb gyökeresebb módosításának tervét végleg elejtette." OL - P 634 - 3. t. (házszabályok). 3 Az 1893. ápr. 24-én megkötött szerződés kimondta, hogy az irodalmi és művészeti müvek szerzői és jogutódaik a szerződő felek országaiban kölcsönösen azokat az előnyöket élvezik, amelyeket ott a tv. nyújt vagy nyújtani fog. Magyarországon tv.erőre emelte az 1894:10. te. Iratok: OL - K 2 1892/97 - Tvj.-ok, 25. (291. es.), OL - K 231 - 1894 - 2. t. - 7025. 4 Vö. 1892. márc. J8./J. 5 Vö. 1890. okt. 24J2. 6 Vö. 1891.jan.21J5

. 1 Ld. még 1890. jún. 27./16., nov. 9./2., 1891. jan. 15./2., máj. L/12., aug. 16./9. — Az „Egyetemes Postaszerződés"-t, amely lényegében a párizsi szerződés rendelkezéseit tartotta fenn, 1891. júl. 4-én írták alá Bécsben. Tvj.-ba foglalva 1892. márc. 8-án került az Ogy. elé és ott ápr. 22-én fogadták el. Tv.erőre emelte az 1892:11. te. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, XXI. /288. cs./, KN /l892-97/ 1. k. 43-44. p., 2. k. 159., 238-240., 255. p. 3. k. 191. p.) — A végrehajtási rendeleteket ld. RT 1892. 1265-1328. p. 8 Ld. még 1890. júl. 4J3. — A Ballai-féle tvj. biztosításra vonatkozó részéről Baross 1890. nov. 2-án egy értekezleten, majd később írásban is kikérte a biztosítóintézetek véleményét. Ezek —feltételekkel — elvileg hajlandóságukat fejezték ki a munkásbiztosítás vállalására. Baross 1890. nov. 10-én véleményezésre megküldte a tvj.-ot a kereskedelmi és iparkamaráknak, az Orsz. Iparegyesületnek és az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkant Pénztárnak is. A kamarák vegyesen nyilatkoztak. Az Orsz. Iparegyesület szerint a betegsegélyezési tv. megalkotása és ennek „teljes működése során" kell tapasztalatokat szerezni, „csak ezután vétessék foganatba a baleset elleni biztosítás". A szakkörök általában úgy vélték, hogy az iparfelügyeletről külön tv.-ben kellene intézkedni. A gyárosok, iparosok főleg a munkaadó biztosítási kötelezettségének kimondását sérelmezték. A munkásságot képviselő Betegsegélyző Pénztár viszont ezt az intézkedést tartotta a legfontosabbnak. (OL K 231 - 1891 -Lt.- 101 /26685, 67574, 73 196/1890 és 106, 6808, 10037, 16214, 17595, 19 328, 26 606/1891/.) — A gyáriparosok nyomásának engedve Baross végül elállt a javaslat biztosításra vonatkozó részétől és a mt. elé már egy enélkül szerkesztett tvj.-ot terjesztett. (Ld. OL - K 26 - 1892 - 95.) — A mt. a 44 §-ból álló javaslatba egy új § (18.) felvételét határozta el, amely szerint a püm. kezelésében lévő üzemekben csak a püm. engedélyével végezhető iparfelügyelői vizsgálat. Az így véglegesített tvj. négy fejezetre tagolódott. Az I. fejezet „minden ipartelepen" kötelezte a munkaadót bizonyos munkavédelmi berendezések létesítésére. A II. fejezet az iparfelügyelőkről rendelkezett. Ezek a kerm. alá rendelt állami tisztviselők voltak, feladatukat az iparügyekre vonatkozó tv.-ek és rendeletek végrehajtásának ellenőrzése és az iparfejlesztéssel kapcsolatos teendők ellátása képezte. Egyik legfontosabb feladatuk az éves gyárvizsgálat megtartása volt az erőgéppel rendelkező, vagy az enélküli, de 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemekben. A tvj. III. fejezete kihágásnak minősítette a tv. rendelkezéseinek megsértését, amely 100, ill. 300 Ft-ig terjedő pénzbüntetést vont maga után. — Baross a tvj.-ot előszentesítésre 1892. márc. 7-én terjesztette fel. Az uraik. If. engedélye márc. 28-án érkezett meg, és ápr. 1-jére elkészült a tvj. részletes indokolása, amely felölelte a tárgyban tett külföldi törvényhozási intézkedéseket is. A tvj.-ot Baross ápr. 23-án terjesztette a Ház elé. A javaslat lényegtelen módosításokkal ment át az ogy. tárgyaláson, igaz elég hosszú idő alatt, hiszen a Kh. csak 1893. szept. 28-29-én tárgyalta. (Iratok: OL - K 231 - 1894 - 1.1. - 1543., kh. tárgyalás: KN /l892-97/ 2. k. 278. p., 6. k. 36. p., 13. k. 26-37., 47. p., 14. k. 3. p.) — Tv.erőre emelte az 1893:28. te, amely 1894. márc. 28-án lépett hatályba. A végrehajtási rendelet kidolgozására vonatkozó iratokat, az 1894. febr. 25-én kiadott 13 469. sz. rendelet szövegét ld. OL K 231 -1894 -Lt.- 1543 (1543 és 13 469); az alapszámon megtalálható az iparfelügyelőknek, segéd-iparfelügyelőknek 1894. ápr. 13-án kiadott szolgálati utasítás is (21 752. sz.). — Ezzel a Szapáry- és Wekerle-kormányok „munkásvédelmi törvényei" mind tető alá kerültek. — Vö. 1890. ápr. 18./4.JÚ1.4./3. 665