Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1892. március 6., 18. 108./9./, 109710./ 9 A vasutat 1891-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska 65. p.) — A HÉV a 178 000 Ft-os törlesztési részlet pontos kifizetését az elsőbbségi részvények nem megfelelő értékesítése miatt képtelen volt teljesíteni, ezért febr. 19-i beadványában féléves haladékot kért. Csávolszky végül vállalta a kezességet, s így a kerm. márc. 7-én hozzájárult a fizetési haladékhoz, de az ápr. 30-i terminus ismételten szűknek bizonyult. Többször is meghosszabbították a határidőt, utoljára 1893. febr. 5-ig. OL - K 229- 1892- 17. t.- 1134. 10 Vö. 1892. máj. 20./!. 11 bd. még 1891. okt. 13./13. Iratok: OL - K 255 - 1892 - 7. t. - 244. — A javaslatot tv.erőre emelte az 1892. márc. 10-i tv. az orsz. tisztviselők és szolgák, azok özvegyei és árvái nyugdíjazásáról és ellátásáról a Horvát és Szlavón Királyságokban. 12 Vö. 1892. febr. 19./8. — Ferenc József— Szapáry márc. 8-i előterjesztésére — márc. 9-én nevezte ki Laszberget, aki addig Győr vm. alispánja volt. OL - K 148 - 1892 - III. t. -1110. 109J10J 1892. március 18. 1. Törvényjavaslat további két hónapra szóló pénzügyi felhatalmazásról

1 Tekintve, hogy egészen bizonytalan, vajon a pénzügyi felhatalmazási törvény érvényének lejártáig, vagyis f. évi május hó végéig az 1892. évre szóló állami költségvetésre vonatkozó törvény létrejön-e, — a miniszterelnök úr javaslata folytán megbízatott a pénzügyminiszter úr, hogy további 2 hónapra szóló pénzügyi felhatalmazási törvényjavaslatot készítsen elő, s ahhoz 0 Felsége legfelsőbb jóváhagyását eszközölje ki; e törvényjavaslat valóságos benyújtása iránt azonban a minisztertanács a fejlődő viszonyokhoz képest később fog határozni.

2 A prímás írásbeli javaslata az elkeresztelési ügy megoldására

3 A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előadta, hogy a miniszterelnök úr és az igazságügy-miniszter úr jelenlétében a prímással megbeszélvén az úgynevezett elkeresztelési ügyet, ezen értekezletben az a megállapodás jött létre, hogy a prímás írásban közölje a kormánnyal azt, hogy nézete szerint a szóban levő kérdést miképpen vélné megoldhatónak. Ennek következtében a prímás f. évi február hó 29-érői átiratot intézett a miniszterelnök úrhoz,

4 melyben kijelenti, hogy egyrészről nem adhatja fel azt az álláspontját, hogy az 1868:LIII. te. 12. §-a, mint szerinte a baj forrása, celravezetoleg módosítandó volna; másrészről ezen nagyfontosságú kérdés megoldásánál a római Szentszéket mint a katolikus egyház dogmái szerint a katolikus hit és erkölcsi kérdésekben egyedül illetékes fórumot nem mellőzheti. Mindazonáltal, figyelembe véve a 666