Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1892. február 14., 19. 10576./, 106/77 3 Ld. még 1890. júl. 4./3„ 1894. ápr. 16./8., 1895. jan. 3./1. — A tvj. szervesen kapcsolódott az 1890-9l-ben végrehajtott igazságügyi reformokhoz, az ítélőtábla decentralizálásához és a bírói szervezet módosításához. (Vö. 1891. jan. 9./7.) — Első változatát még a Tisza-kormány idején, 1890 jan.-jában dolgoztatta ki Szilágyi (Tvj. a fellebvitelről a sommás eljárásban. Ld. OL - K 255 12. t. - 44.) A mt. elé került javaslat (ld. OL - K 26 - 1892 - 390) már a „Tvj. a sommás eljárásról" címet viselte, s azt Szilágyi 1892. márc. 14-én terjesztette a Ház elé. Indoklásában kifejtette: az 1868:54. és 1881:59. te.-ékben lefektetett polgári eljárásnak „gyökeres átalakítása és a szóbeliség és közvetlenség elvére való fektetése elsőrendű és közvetlen feladat", de a törvényhozási müvek megalkotását és életbe léptetését úgy kell eszközölni, hogy az átmenet az egyik rendszerből a másikba ne zavarja meg az igazságszolgáltatás menetét. (Már folyt a teljes polgári eljárási tvj. kidolgozása, a feladatok jelentős részét a sommás eljárásról szóló javaslat is tartalmazta.) Míg a korábbi tv.-ek értelmében a járásbíróságok előtti eljárás nagyobbrészt sommás volt és a szóbeliségre épült, addig a tvsz.-ek előtti elsőfokú és az összes fellebbviteli ügyben kizárólag írásbeli eljárást alkalmaztak. Ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése céljából a javaslat kimondta, hogy a járásbíróság előtt tárgyalt peres ügyek sommás, tehát közvetlen, a szóbeliségre épülő eljárás alá esnek; hogy a korábbi kétszeres helyett csak egyszeres fellebbezés lehetséges, mégpedig az illetékes tvsz.-hez, amely 3 tagú fellebbezési tanácsban ítél szintén sommás eljárással; hogy a fellebbviteli ítéletek felülvizsgálatát (semmisségi panasz alapján) a Kúria helyett az ítélőtáblák végzik. — Az Igazságügyi Bizottság 1892. okt. 7-i jelentése egyetértését fejezte ki a tvj.-tal, azon általában csak csekély módosításokat javasolt. Viszont a felülvizsgálat kérdésében úgy foglalt állást, hogy az 500 Ft értéket meghaladó perek felülvizsgálatát továbbra is a Kúria végezze, mert a jogegység védelme miatt helytelen lenne teljesen elvonni a legfelsőbb bíróságtól a járásbíróság előtt indult ügyek végső elbírálását. A Ház végül a bizottság és saját kisebb módosításaival fogadta el a tvj.-ot 1893. máj. 17-én. Tv.eröre emelte az 1893:18. te. (Kh. iratok és tárgyalás: OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, V. /298. es./, KN /l892-97/ 1. k. 175. p., 6. k. 124-125. p., 12. k. 241-258., 260-311., 316-350., 355-379., 421., 432-^-33., 457., 478. p.) — A te. rendelkezéseit és az új ügyviteli szabályokat az 1894. máj. 30-i igm.-i rendelet léptette életbe 1894. nov. 1-jei hatállyal. RT 1894.

1. k. 644. p. 4 Ilyen szabályozásra a dualizmus idején nem került sor, továbbra is az 1868:54. te. és az 1090. sz. IM. rendelet (1869. ápr. 7.) alapján folyt a hitbizományi eljárás. Vö. Kállay 68. p. 106./7J 1892. február 19. 1. Az Országgyűlést megnyitó trónbeszéd tervezetének uralkodói jóváhagyása

1 A miniszterelnök úr jelentette, hogy 0 Felsége a bemutatott legfelsőbb trónbeszédet legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott — nem említve egy-két királyi módosítást — azzal a változtatással, hogy az 1867. évi közjogi alapnak említésénél beszúratott az a kijelentés, miszerint ezen alap helyesnek bizonyult, és bármiféle rázkódtatástól megóvandó, a vallásügyi viszonyokra vonatkozó kijelentés pedig enyhíttetett. Tudomásul vétetett.

2