Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

92745./ 1891. október 23. 7. A Szerbiával kezdendő külkereskedelmi szerződési tárgyalásokon részt vevő megbízottak utasítása

1 A kereskedelmi miniszter úr előadván, hogy a német kormánnyal abban történt megállapodás, hogy elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia — mint leginkább érdekelt fél — bocsátkozzék Szerbiával új kereskedelmi szerződés létesítése céljából tárgyalásba, s Németország csak későbben csatlakozzék tárgyalásainkhoz, jelentette, hogy a Münchenben tartott vám- és kereskedelmi értekezlet, miután a német megbízottakkal is elvi megállapodásra jutott, megállapította azon utasítás tervezetét, amellyel megbízottaink a legközelebbi Münchenben megkezdendő tárgyalások céljából ellátandók volnának.

17 Az előadó miniszter úr ezen utasítási tervezetet a lényegesebb pontokat illetőleg a következő megjegyzésekkel ajánlja jóváhagyásra. Minthogy a jelenleg fennálló szerződés reánk nézve előnyösnek bizonyult, s annak hatálya alatt kivitelünk Szerbiába lényegesen emelkedett, fő utasításul adandó, hogy megbízottaink igyekezzenek a vám- és kereskedelmi értekezlet által javaslatba hozott módosításokkal lehetőleg a status quot fenntartani. A szerződés X. cikkénél, avégből, hogy Szerbia pénzügyi szükségletei — amennyire csak lehetséges — tekintetbe vétessenek, de emellett egyszersmind az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi érdekei is megóvassanak, oly megállapodások volnának létesítendők — azzal a feltétellel azonban, hogy ezen megállapodások valamennyi többi állam áruira is egyaránt alkalmaztassanak — melyek szerint kimondatnék ugyan, hogy a Szerbiába bevitt áruk a vámokon, a szerződésszerű mellék-vámilletéken, a forgalmi adópótlékon (obrt) és a bizonyos fogyasztási adótárgyakra nézve megengedhetőnek nyilvánított fogyasztási adókon kívül semminemű más, bármi néven nevezendő állami vagy községi illetékkel nem terhelhetők, de kiköttetnék, hogy a bevitt áruk után a forgalmi adó (obrt) címén szedett vámpótlék gyártmányoknál a szerződéses vám, és amennyiben szerződéses vám nem köttetett volna ki, az általános vám összegének felét, nyersanyagoknál pedig 1/10-ét nem haladhatja meg, s hogy az csakis az iparosok vagy kereskedők által való bevitelnél, és nem magasabb összegben vagy terhesebb módon szedhető, mint a hasonnemű belföldi áruk után. A szerződésben tüzetesen megjelölendő fogyasztási adótárgyak után fogyasztási adó szedésének a bevitelnél akkor is van helye, ha ugyanoly nemű tárgyak Szerbiában nem állíttatnak elő, ha azonban ilyenek az országban előállíttatnának, akkor ugyanolyan belső adókkal sújtandók. A vasúti díjszabásokra nézve az osztrák kereskedelmi miniszter megbízottának azt a javaslatát, miszerint a Szerbiával 1880. ápril hó 9-én kötött vasúti egyezmény 9. cikkének hiteles magyarázata a szerződésnek egy külön határozatában olyan módon állapíttassék meg, mint az az új német kereskedelmi szerződés 15. cikkéhez tartozó zárjegyzőkönyvben történt —, az előadó miniszter úr nem tartja elfogadandónak, mert az egyenlő elbánás a vasúti tarifák tekintetében a fennebb idézett vasúti egyezményben már biztosítva van, s ugyenezen elv a keleti vasúti csatlakozások iránt 591