Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1891. június 14., 17. 74727./, 75728./ Kongó-okmány stb.) már rögzített intézkedéseket. A védnökség alá helyezett területek civilizálásával, katonai őrségek felállításával, a szesz- és fegyverbevitel korlátozásával kívántak célt érni. (A részletes mt.-i előterjesztést, a tvj. indokolását és egyéb iratokat Id. OL - K 230 - 1896 - 5. t. 5813.) — Baross — az uraik. febr. 13-i engedélye alapján — 1891. jún. 18-án nyújtotta be a brüszszeli föokmány és a hozzá kapcsolódó nyilatkozat becikkelyezéséről szóló tvj.-ot, amelyet a Ház jún. 30-án már el is fogadott. (A nyilatkozat a belga király birtokában lévő Kongóval való kereskedelmet szabályozta.) (OL - K 2 - 1887/92 - 7606, 7644, 7699, 7703/1891 /189. cs./, KN /l887-92/ 24. k. 290. p., 25. k. 31., 146., 158., 178. p.) — A javaslat az 1892:9. tc.-kel lett tv.-nyé. 4 Ld. még 1891. máj. 21./8. 5 A kh. iratokat és tárgyalást Id. OL - K 2 - 1887/92 - 7441, 7548, 7632, 7636/1891 (188-189. cs.), KN (1887-92) 24. k. 175., 372-373., 375., 401. p. — A tvj.-ot az 1891:20. te. emelte rv.erőre, amely kimondta, hogy a cukor- és ásványolaj adóra, valamint a cukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozó tv.-eket (1888:23., 1882:18., 1881:4., 1883:5. és 1887:47. tc.-ek) 1891. júl. l-jétől Fiúméban is életbe léptetik, de a cukorfogyasztási adóra vonatkozó határozmányokat 1895. jún. 30ig felfüggesztik. — A jún. 25-én kiadott végrehajtási rendelet (RT 1891. 851. p.) kidolgozásával kapcsolatos iratok: OL - K 255 - 1891 - 7. t. 75J28J 1891. június 17. 1. Obstrukciós törekvések a közigazgatási reformjavaslat ellen

1 A miniszterelnök úr szükségesnek tartja, hogy szemben a szélsőbalnak tényleg nyilvánuló azon szándékával, hogy a közigazgatás államosítását tárgyazó törvényjavaslatnak létrejöttét úgynevezett agyonbeszélés által lehetetlenné tegye, a minisztertanács a helyzetet fontolóra vegye, s a követendő eljárás iránt határozzon. Nézete szerint a követendő eljárást illetőleg a következő három eshetőség volna figyelembe vehető: a.) folytatni a tárgyalást az általános rész (34. §) befejezéséig, s elejtve most a törvényjavaslat többi részeit, az általános részt egy végrehajtási záradékkal ellátva önálló törvényképpen terjeszteni legfelsőbb szentesítés alá; b.) folytatni a tárgyalást — esetleg augusztus hóban engedendő néhány heti szünettel — szakadatlanul; c.) mihelyt a részletes tárgyalás folyamában nyilvánvalóvá lesz az obstrukcionális szándék, a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalását megszakítani, s a házszabályoknak a klotür behozatala mellett módosítása

2 után az Országgyűlést feloszlatni, s az általános választásokat elrendelni. Ezen előterjesztés folytán a minisztertanács behatóan megvitatván a helyzetet, abban állapodott meg, hogy miután az várható, hogy a törvényjavaslat átalános tárgyalása e f. hó végéig befejeztetik,

3 s így körülbelül július közepéig a részletes vita folyamából mindenki előtt nyilvánvalóvá válhatik, követ-e a szélsőbal obstrukciót, vagy sem, — ez alka540