Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

60713./ 1891. február 28. gemäß anläßlich der Feststellung des nächstjährigen Staatsbudgets eine Entscheidung zu treffen wünscht.

9 Jegyzetek a Az elkallódott eredeti magyar nyelvű jk. uraik, számára készült egykorú hivatalos német fordítása alapján közöljük ajk.-et. — Lelőhelye: Wien, HHStA, Kabinettsarchiv, b A 6-8. pontokat nem közöljük. 1 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk,-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 2 A Kh. akkor érvényes házszabályait, amelyeket a Ház 1887. máj. 21-i ülésén fogadtak el, Id. A Képviselőház házszabályai. Hivatalos kiadás. Bp . 1892. 3 Az időigényes névszerinti szavazásokat, a hozzászólók számát és a hozzászólások időtartamát alig korlátozó házszabályok, amelyeket a Kh. a tv. értelmében maga alkotott, lehetővé tették, hogy a Ház elé került javaslatok letárgyalását a képviselők kisebbsége a végletekig elhúzza. Az obstrukció alkalmazását a függ. p. ellenzék alig titkoltan kilátásba helyezte, ha a kormány benyújtja a közigazgatás államosítását célzó tvj.-ot. Érthető tehát, hogy a közigazgatási reformot fő céljának tekintő kormányfő igyekezett előkészíteni a tervezett tvj. zökkenőmentes tárgyalását, s ezért elhatározta a házszabály-revizió felvetését. Nem volt azonban könnyű dolga, hiszen az említett tvj.-ot feltétlenül szerette volna még 1891-ben elfogadtatni, ez pedig szinte lehetetlennek látszott a házszabályrevizió egyidejű — várhatóan igen viharos és sok időt igénylő — tárgyalása esetén. A házszabályok bolygatásától több miniszter mellett a kormánypárt soraiban is sokan viszolyogtak, mert az obstrukció fegyveréről — gondolva egy abszolutista, törvényellenes kormány eshetőségére — nem szívesen mondtak le általánosságban. Ilyen körülmények között a mt. határozata, hogy mind a házszabály-revízióra vonatkozó előterjesztést, mind pedig a közigazgatási tvj.-ot minél előbb benyújtja, nem sokáig maradhatott érvényben. — A Miniszterelnökség Lt.-ában található, valószínűleg Szapáry intenciói alapján készült feljegyzés szerint a házszabályok 161. és 204. §-ainak módosítása volt elsősorban célba véve. A feljegyzés szerint: 1. a 161. § I. pontja után a következő új bekezdés került volna: Ha a tárgy fölötti általános vita 3 napon túl tart, valamint ha a részletes tárgyalás során a felszólalásra jogosítottakon s a minisztereken kívül négy tag már részt vett, legalább 20 tag írásbeli indítványával a vita azonnali bezárása kívánható. E fölött a Ház minden vita kizárásával egyszerű szavazással határoz. 2. A 204. § kiegészült volna a következőkkel: Ha rendzavarás esetén az elnök sürgős intézkedés szükségét látja, vagy ha az ilyen intézkedésnek valaki ellenszegül, az elnök azonnali indítványt tehet a rendzavaró tagnak, tagoknak időleges, legfeljebb egy hónapra terjedő kizárása iránt, és a Ház efölött a Mentelmi Bizottság megkérdezése és minden vita nélkül határoz. OL - K 26 - 1891 - 296. — Ld. még 1891. márc. 2.,jún. 17./L, 1892. márt: 6./2. 4 Ld. még 1890. nov. 19./2., dec. 7./2., dec. 10./2., 1891. jan. 3./8., jan. 21./L, febr. 22./L, márc. 14./5., ápr. 3./2., ápr. 16./2., máj. L/4, és 5., máj. 7./2., dec. 5./6., dec. 18./18. —A német külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. okt. 10. 5. jegyzet. —Az összes külkereskedelmivonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 5 Az átmeneti időszak arra vonatkozott, hogy a Németországban fennálló állatbeviteli korlátozások az egyezmény életbeléptétől számítva csak egy évig tarthatók fenn. 5a Kőbánya 6 A román külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 3. 9. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 465