Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

51./4./ 1891. január 21. 5. Szerződés a komáromi Duna-híd építésére A kereskedelmi miniszter úr bejelenti, hogy a törvényhozástól kért felhatalmazás alapján megtette a szükséges intézkedéseket a komárom-szőnyi dunai híd létesítésére nézve, egyfelől szűkebb körű pályázati felhívás útján biztosítván a hídnak jóhitelü vállalkozó által 1 165 000 Ft-on leendő felépítését, mely összegbe azonban a Komárom városának vámszedési jog megváltása címén fizetendő 100 000 Ft-nyi kárpótlási összeg is bennfoglaltatik, mésfelől egyezményre lépvén Komárom városával e vámszedési jognak átengedése iránt oly alapon, hogy az Államkincstár kárpótlás címén fizet a városnak egyszer s mindenkorra 100 000 Ft-ot, azonkívül pedig biztosítja a várost, hogy a hídépítés költségeinek a hídvám jövedelmeivel való teljes törlesztése után a Kincstár által azontúl szedendő vámok jövedelmének 1/4 részében a várost is részeltetni fogja. Ennélfogva az előadó miniszter úr felhatalmazást kér, hogy a szóban lévő híd felépítése iránt Gregersen G. és fiai céggel, mint legolcsóbb ajánlattevővel a szerződést a fennebb már említett alapon megköthesse. A felhatalmazás megadatik.

9 6. Tiltakozás a Kassa-Oderbergi Vasút megállapított kamatbiztosítási viszonyait sértő osztrák eljárás ellen A kereskedelemügyi miniszter úr előadja, hogy a Kassa-Oderbergi Vasút

10 f. évi garanciaszükségleti előirányzatába a magyar vonal tiszta jövedelmén felül a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg még 200 000 Ft-ot vett fel azon címen, mert a társaság osztrák vonala már kijött a garanciából, sőt az osztrák kincstárnak a megfelelő előlegeket is visszafizette, ez esetre pedig a Kassa-Oderbergi Vasút állami garanciájának megosztása tárgyában a két kormány közt Bécsben 1875. évi december hó 23-án felvett jegyzőkönyv II. cikkének 13. pontja szerint azon megállapodás áll fenn, miszerint ily esetben az illető vonalrész tiszta jövedelmi fölöslege a másik állam pályavonalán fennálló tiszta jövedelmi hiány pótlására fordítandó. A es. kir. kereskedelmi miniszter azonban legutóbb egyoldalúiag oly intézkedést tett, mely intézkedés, főleg ha az rendszeresen alkalmaztatik, az említett megállapodást illuzórikussá tenné, — nevezetesen elrendelte, hogy a társaság által legközelebb megrendelt négy mozdonynak az osztrák vonalra eső, mintegy 4550 000 Ft-nyi költségei nem a társaságnak meglévő beruházási alapjai, hanem néhány, pl. 5 évre felosztva a nevezett vonal üzleti számlájának terhére fedeztessenek. Ezen fedezési mód nem felel meg a szabályoknak, mert a beruházások elvileg nem képeznek üzleti kiadást, hanem tőkeszámlára tartoznak, s ennélfogva habár a jelzett fedezési mód, mint kisegítő eljárás oly esetekben, midőn külön beruházási alapok nem állanak rendelkezésre, kivételesen és az esetleg később felveendő beru433