Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
39747./ 1890. november 16. hozatalának eshetősége már magában a teendő nyilatkozatban említtessék meg, és ne halasztassék ennek kijelentése a kifejlődő vita folyamára, mivel éppen a keletkező vita megrövidítése érdekében fekszik, hogy már a teendő nyilatkozatban határozottan körvonalazva legyen a kormánynak álláspontja. Ennélfogva elhatároztatik, hogy a kormánynyilatkozat vége a következő értelemmel bírjon: „és ha az 1868:LIII. te. végrehajtása szükségessé tenné, a kormány törvényhozási előterjesztést fog tenni és esetleg a polgári anyakönyv létesítését fogja javaslatba hozni." Egyúttal felkéretik a miniszterelnök úr, hogy a határozatot a legfelsőbb jóváhagyás végett Ő Felségének jelentse be. 3 3. a Az igazságügy-miniszter előterjesztésére határozat arról, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek polgári anyakönyvezéséről szóló javaslat megtárgyalását a következő minisztertanácsra halasztják. 4 Jegyzetek a A4, pontot nem közöljük. 1 Ld. még 1890. jún. 20./2., jún. 27./L, júl. 4J3., nov. 14., nov. 26.74., 1894. nov. 7J9. — A me. a mt. után rögtön közölte az elfogadott tvj.-ot a közös hm.-rel és az osztrák kormányfővel. Előbbi beleegyező válasza nov. 19-én kelt. OL- K 26 - 1890 - 2190 (3596). 2 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet. 3 A Kh. 1890. nov. 18-i ülésén a VKM költségvetésének tárgyalása során Irányi Dániel bejelentette, hogy az 1868:53. te. 2. §-ának módosítását fogja kérni, és törvénytelennek bélyegezte Csáky febr. 26-i rendeletét. Ebben a helyzetben elkerülhetetlen volt, hogy a kormány megtegye a mt.-ban elhatározott nyilatkozatot. Szapáry Irányi beszéde után rögtön szót kért. Hivatkozott arra, hogy a kormány már régóta foglalkozik bizonyos vallásügyi kérdések (házassági jog, be nem vett felekezetek) rendezésével, és kellő időben megfelelő előterjesztésekre kerül majd sor. Bejelentette, hogy a kormány ragaszkodik a februári rendelethez, ezért: „Abban az esetben, ha ez intézkedések nem mutatkoznának elegendőknek ... a kormány ... esetleg meg fogja tenni az intézkedést arra nézve, hogy a fennálló törvények végrehajtassanak, esetleg a polgári anyakönyvezés behozatalával is." — A me. után Csáky is szót kért. Ismertette a februári rendelet létrejöttének körülményeit, a püspöki kar mérsékelt és az alsópapság teljesen ellenséges magatartását. A jövőt illetően kijelentette: „... a rendelet nem egyházi téren mozog, hanem az anyakönyvek vezetésével foglalkozik, s habár ezeknek vezetése ez idő szerint a lelkészekre van bízva, az a maga valóságában mégis eminenter állami funkciót képez, s akármikor állami, vagy polgári közegek kezeibe tehető le." — A 8 napon át tartó heves vitában sokan felszólaltak még, így pl. Szilágyi igm. és a Mérs. Eli. vezére, Apponyi Albert is: KN (1887-92) 19. k. 374. p.-től. 4 Ld. 1890. nov. 19./10. 375
