Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. október 24. 32740./ Igaz ugyan, hogy az alapszabályok 4. §-a a székhelyre nézve némileg eltér a szerződés határozmányától, amennyiben azt határozza, hogy a társaság székhelye mindazon ügyekre nézve, melyek a magyarországi vasutakat és vállalatokat illetik: Budapest, mindazon ügyekre nézve pedig, melyek nem kizárólag az egyik vagy má­sik területen fekvő vasutakat és vállalatokat illetik: Bécs és Budapest; de ezen eltérő alapszabályi határozmány nem támogatja a társaság álláspontját, mert ezen eltérő szöveg csak azt jelenti, hogy mindkét részrőli vállalatokat érdeklő ügyekben Bécs és Budapest együttesen képezik a székhelyet, minthogy pl. az együttes tanács székhe­lyéül is Bécs és Budapest együttesen tekintendő, de ezen határozmány sem ad a tár­saságnak vagylagosan szabad választást, s éppen ezért a társaság álláspontjának tá­mogatása végett nem is hivatkozott ezen alapszabályi határozmányra. Ámbár az itt szóban forgó jószágok, bányák és gyárak túlnyomólag kívül es­nek előadó miniszter úr intézkedési körén, mégis tekintettel arra, hogy az 1882:XLV. te. végrehajtása elsősorban őt illeti, kötelességében állónak tartja minden törvényes eszközzel odahatni, hogy a törvénybe iktatott szerződés határozmányainak e tekin­tetben is érvény szereztessék, mire nézve most már — miután a társaság a kérdésben forgó magánbirtokok tekintetében tényleg nem áll az előadó miniszter úr vasúti fennhatósága alatt, s így előadó miniszter úrnak közigazgatási úton érvényesíthető kényszerrendszabályok rendelkezésére nem állanak, s minthogy eszerint a további levelezésektől eredmény nem várható — csakis a szerződésben előre látott azon mód kínálkozik, mely szerint egyetértőleg megállapíttatik, hogy a jelen szerződésből ne­tán keletkezhető peres kérdések a Budapesti Kir. Törvényszék által tárgyaltassanak és döntessenek el. Előadó miniszter úr a minisztertanács felhatalmazását kéri tehát, hogy a társa­ságot a szerződési kötelezettség teljesítésére még egyszer záros határidő kitűzése és a törvényes következményekre való hivatkozás mellett felhívja, az eredményt annak idején bejelenteni fogván. A minisztertanács az előadó miniszter úr álláspontját helyeselvén, részé­re a kért felhatalmazást megadja. 2 2. A pozsonyi Duna-híd felavatása A kereskedelmi miniszter úr előadja, hogy Pozsony sz. kir. városa felterjesz­tést tett aziránt, hogy a kormány engedné meg, miszerint a Pozsonyban épített dunai közúti híd 3 közelebb várható megnyitása megfelelő ünnepélyességgel történhessék, és Ö Felsége legalázatosabban megkérethessék, hogy e hídnak a legfelsőbb nevéről leendő elnevezését legkegyelmesebben megengedni, s a megnyitás ünnepélyét leg­magasb jelenlétével szerencséltetni méltóztassék. Tekintve azonban, hogy a szóban levő híd az állam költségén, a kormány által épített, állami tulajdont képező híd, az előadó miniszter úr nem tartaná megfelelőnek, hogy e híd tekintetében Pozsony városa szerepeljen tulajdonos gazdaként; hanem nézete szerint Pozsony város közönsége kívánatának akképpen lehetne eleget tenni, hogy a kormány, illetőleg annak nevében az előadó miniszer úr kérné meg Ő Felsé­342

Next

/
Thumbnails
Contents