Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. október 24. 32740./ Igaz ugyan, hogy az alapszabályok 4. §-a a székhelyre nézve némileg eltér a szerződés határozmányától, amennyiben azt határozza, hogy a társaság székhelye mindazon ügyekre nézve, melyek a magyarországi vasutakat és vállalatokat illetik: Budapest, mindazon ügyekre nézve pedig, melyek nem kizárólag az egyik vagy másik területen fekvő vasutakat és vállalatokat illetik: Bécs és Budapest; de ezen eltérő alapszabályi határozmány nem támogatja a társaság álláspontját, mert ezen eltérő szöveg csak azt jelenti, hogy mindkét részrőli vállalatokat érdeklő ügyekben Bécs és Budapest együttesen képezik a székhelyet, minthogy pl. az együttes tanács székhelyéül is Bécs és Budapest együttesen tekintendő, de ezen határozmány sem ad a társaságnak vagylagosan szabad választást, s éppen ezért a társaság álláspontjának támogatása végett nem is hivatkozott ezen alapszabályi határozmányra. Ámbár az itt szóban forgó jószágok, bányák és gyárak túlnyomólag kívül esnek előadó miniszter úr intézkedési körén, mégis tekintettel arra, hogy az 1882:XLV. te. végrehajtása elsősorban őt illeti, kötelességében állónak tartja minden törvényes eszközzel odahatni, hogy a törvénybe iktatott szerződés határozmányainak e tekintetben is érvény szereztessék, mire nézve most már — miután a társaság a kérdésben forgó magánbirtokok tekintetében tényleg nem áll az előadó miniszter úr vasúti fennhatósága alatt, s így előadó miniszter úrnak közigazgatási úton érvényesíthető kényszerrendszabályok rendelkezésére nem állanak, s minthogy eszerint a további levelezésektől eredmény nem várható — csakis a szerződésben előre látott azon mód kínálkozik, mely szerint egyetértőleg megállapíttatik, hogy a jelen szerződésből netán keletkezhető peres kérdések a Budapesti Kir. Törvényszék által tárgyaltassanak és döntessenek el. Előadó miniszter úr a minisztertanács felhatalmazását kéri tehát, hogy a társaságot a szerződési kötelezettség teljesítésére még egyszer záros határidő kitűzése és a törvényes következményekre való hivatkozás mellett felhívja, az eredményt annak idején bejelenteni fogván. A minisztertanács az előadó miniszter úr álláspontját helyeselvén, részére a kért felhatalmazást megadja.

2 2. A pozsonyi Duna-híd felavatása A kereskedelmi miniszter úr előadja, hogy Pozsony sz. kir. városa felterjesztést tett aziránt, hogy a kormány engedné meg, miszerint a Pozsonyban épített dunai közúti híd

3 közelebb várható megnyitása megfelelő ünnepélyességgel történhessék, és Ö Felsége legalázatosabban megkérethessék, hogy e hídnak a legfelsőbb nevéről leendő elnevezését legkegyelmesebben megengedni, s a megnyitás ünnepélyét legmagasb jelenlétével szerencséltetni méltóztassék. Tekintve azonban, hogy a szóban levő híd az állam költségén, a kormány által épített, állami tulajdont képező híd, az előadó miniszter úr nem tartaná megfelelőnek, hogy e híd tekintetében Pozsony városa szerepeljen tulajdonos gazdaként; hanem nézete szerint Pozsony város közönsége kívánatának akképpen lehetne eleget tenni, hogy a kormány, illetőleg annak nevében az előadó miniszer úr kérné meg Ő Felsé342