Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

32./407 1890. október 24. ugyancsak magyar területen fekvő uradalmait, bányáit és gyárait sem kezeltetheti a szerződés értelmében Bécsből, hanem a kezelést a magyarországi székhelyén felállítandó igazgatóságra köteles bízni. A szerződés ezen világos határozmányaival szemben a társaság nem tud egyébre hivatkozni mint arra, hogy az idézett szerződési cikk alapján megállapított és a kormány által jóváhagyott új társasági alapszabályok 26. §-ának 6. pontja szerint „a társaság magántulajdoni birtokainak, nevezetesen bánya- és hutaműveinek és uradalmainak igazgatása" a társaság úgynevezett együttes tanácsának tartatott fenn, s így kivétetett a mindkét részrőli igazgatótanácsok hatásköréből, amint ez kitűnik a 18. § illető pontjának szövegezéséből is, mely szerint „a budapesti igazgatótanács különösen a társaságnak magyar vasútvonalait s ezekkel összefüggő többi üzleteit igazgatja." Minthogy pedig a társasági uradalmak stb. nem képeznek a vasútvonalak kezelésével összefüggő üzletágat, az alapszabályok idézett határozmányaiból a társaság azt következtetheti, hogy miután ezen uradalmak stb. a vasút-engedélyezésből folyó különös állami felügyelet, megváltás és szállományi jog alá nem esnek, hanem a társaságnak szabad magántulajdonát képezik; ennélfogva azok igazgatása felett az együttes tanács szabadon rendelkezhetik minden tekintetben, s így a jószágigazgatóságnak, mely neki közvetlenül van alárendelve, felállítása tekintetében sincs a szerződésszerű székhelyhez kötve. Előadó miniszter úr helytállónak ismeri el a társaságnak az alapszabályok 26. és 18. §-aira vonatkozó hivatkozását annyiban, amennyiben tény az, hogy a kormány által jóváhagyott alapszabályokban a budapesti és bécsi igazgatótanácsnak bizonyos ügyekre nézve már a szerződés első cikkében is kilátásba vett együttes üléseiből, melyek felváltva Budapesten és Bécsben tartandók, formaszerű együttes tanács alkottatott s a társasági uradalmak stb. igazgatása ezen együttes tanácsnak tartatott fenn, nem helytálló azonban a társaságnak ezen tényből levont következtetése, mert az uradalmak stb. igazgatási jogából folyólag az együttes tanácsnak kétségtelenül jogában áll ugyanaz, hogy az úgynevezett jószágigazgatást közvetlenül saját felügyelete alatt szervezze, valamint kétségtelen az is, hogy e szervezés tekintetében az együttes tanács nincs kötve a vasút-engedélyezésből folyó állami felügyelethez, de igenis kötve van azon a társaság által az uradalmakra, bánya- és hutaművekre stb. nézve is szerződésileg is önként elvállalt kötelezettséghez, hogy a Magyar Korona területén fekvő bánya- és hutaművek, gyárak és jószágok ügyeinek vezetésére, illetve kezelésére felállítandó igazgatóság Budapesten, mint a társaság magyarországi vállalatainak székhelyén legyen. Előadó miniszter úr azon nézetben van, hogy ha a társasági alapszabályok tényleg ellentétben is volnának a szerződés határozmányaival: ezen szerződésnek törvénybe iktatásából folyólag attól a törvényhozás felhatalmazása nélkül ez esetben sem térhetne el, hanem kötelessége volna annak az alapszabályok módosítása útján érvényt szerezni; az előadottakból azonban kitűnik, hogy az alapszabályoknak a társaság által idézett határozmányai nincsenek ellentétben a szerződés határozmányaival, illetve hogy az alapszabályok azon intézkedése, mely szerint az uradalmak stb. igazgatása az együttes tanácsnak tartatott fenn, nem mentesíti a társaságot a székhelyre és igazgatóságra vonatkozó szerződési kötelezettség alól, sem pedig ezen kötelezettség teljesítésére akadályt nem képezhet. 341