Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 30. 29737./ 29./37J 1890. szeptember 30. 2. A közigazgatási reformtervezet (közigazgatási bíráskodás, gyámsági és gondnoksági ügyek)

1 Folytattatván a közigazgatási reform ügyének, különösen a közigazgatási bíráskodás kérdésének

2 már a múlt ülésben megkezdett tárgyalása, megállapíttatik, hogy a hozandó törvényben taxatíve soroltassanak elő a kontenciózus ügyek. Ezek a közigazgatási bíráskodás tárgyát fognák képezni, elvül kimondatván, hogy a miniszterek általámos rendeleteinek érvényessége vagy .érvénytelensége felett, nem dönt a. bíróság,. de .igenis egy

es. eset eldöntése alkalmából,. azok jogérvénytelensége alapján e rendelet alkalmazását. megtagadhatja,, úgy .amint az ja magánjogi .bíróságokra nézve.az 1869 : IV... te.

:

ben meg van állapítva.

a A minisztereknek egyes ügyekben hatáskörükben hozott határozatai a közigazgatási bíróságok elé jogorvoslattal nem vihetők. A közigazgatási bíráskodás teljesítésére 3 fokozatú hatóság szervezendő: I. Azon vitás közigazgatási jogviszonyoknak (kontenciózus ügyek) eldöntése, melynek elintézése leghelyesebben a járásban történhetik, ruhaztassék a járási főszolgabíróra, ki azonban egyféle eljárás szerint intézkedik úgy a kontenciózus, mint a nem kontenciózus ügyekben. II. A megyékben és törvényhatósági joggal felruházott városokban szervezendő közigazgatási bíróság a megállapítandó eljárás szerint elsőfokúlag határoz mindazon vitás közigazgatási jogviszonyok felett, melyeknek elintézése nem a főszolgabírókhoz utaltatott; másodfokúlag pedig a főszolgabírák által elbírált azon kontenciózus ügyekben, melyekben a felek a főszolgabírák határozataiban meg nem nyugosznak, és melyeket jogorvoslattal a közigazgatási bíróság elé visznek. Azon ügyek, melyekben elsőfokúlag a főszolgabírák döntöttek, a másodfokú közigazgatási bíróság elbírálása után csak bizonyos, a törvényben meghatározandó esetekben vihetők a legfőbb közigazgatási bírósághoz, és csakis felülvizsgálat végett a törvények helyes alkalmazása iránti jogkérdésben (az ún. revízió jogorvoslata). III. A kormány székhelyén szervezendő legfőbb közigazgatási bíróság másod- és utolsó fokban ítél a megyei közigazgatási bíróságok által első fokban eldöntött ügyekben, s ezenfelül a revízió jogorvoslatával eléje vihetők azon kontenciózus ügyek, melyek felett első fokban a főszolgabíró, másodfokban a megyei közigazgatási bíróság döntött. 326