Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

29737./ 1890. szeptember 30. Hogy az eljárás a másodfokú bíróság és a legfőbb közigazgatási bíróság előtt milyen legyen, az később fog meghatároztatni. A közigazgatási bíróságok szervezetét illetőleg: I. a járásban elintézhető kontenciózus ügyekre nézve az elsőfokú bírói hatóságot a főszolgabíró képezi; II. a megyei elsőfokú közigazgatási bíróság alakítandó a főispán elnöklete alatt az alispán és tiszti főügyészből és a közigazgatási bizottság által saját választás alá eső tagjai közül választott 2 tagból és 1 póttagból. Ha a főispán akadályoztatása esetén az alispán elnököl, az esetben a tiszti főügyészen kívül a főjegyző is tagja a bíróságnak; III. a legfőbb bíróság O Felsége által a miniszterelnök előterjesztésére kinevezendő elnökből és ugyanily módon kinevezendő, később meghatározandó számú bírákból áll, kiknek fele bírói minősítéssel bírjon. A közigazgatási szakból csak oly egyén nevezhető ki, aki legalább 10 évig a közigazgatási szakban szolgált, s abból legalább 5 évig magasabb állásban (osztálytanácsos, alispán). A szervezendő politikai közigazgatási legfőbb bíróság egyesítendő a Pénzügyi Közigazgatási Bírósággal, azonban egyelőre csak annyiban, hogy közös elnökük és segédhivataluk legyen, a bíróság egyik alelnöke lesz elnöke a pénzügyi bíráskodás osztályának. Az ily módon egyesítendő legfőbb közigazgatási bíróság számára saját kebeléből alakítandó külön fegyelmi tanács szervezendő. Kimondandó a törvényben, hogy illetékességi vitás kérdéseknek eldöntésére egy bíróság állítandó fel,

3 addig azonban, míg az eziránti törvény megalkottatik, ezen jogot az eddigi törvény szerint a minisztertanács gyakorolja. A közigazgatási bíróságok hatásköre az egyes miniszter urak részéről saját tárcájukra vonatkozólag teendő javaslatok alapján később lesz tüzetesen meghatározandó; egyelőre a már fennebb kimondott elven kívül, miszerint a miniszterek által eldöntött ügyek nem tartoznak a közigazgatási bíróság elbírálása alá, de a miniszterek hatásköréhez jelenleg tartozó és kontenciózus természetű ügyek viszont a közigazgatási bíróságok elé utasítandók, ez alkalommal csak az állapíttatván meg, hogy a tisztviselők fegyelmi ügye ne utaltassék a közigazgatási bíróságokhoz, hanem annak idején eziránt külön törvényben történjék intézkedés; továbbá különösen megfontolandó, hogy a rendőri kihágásokra nézve milyen intézkedés történjék.

4 A gyámsági és gondnoksági ügyek szabályozását illetőleg elfogadtatik a belügyminiszteri javaslat

5 azzal a módosítással, hogy az V. pontnál az árvaszékek hatósága alatt álló gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak Budapest fővárosban kezeltessenek továbbra is a városi pénztárban, egyéb törvényhatósági joggal felruházott városokban azonban adassék át ezen értékek kezelése a kir. adóhivataloknak. 327