Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 5. 22./30./ III. Terjesztessenek-e a készítendő törvényjavaslatok előzetesen még ankéttárgyalás alá is? IV. Milyen sorrendben tárgyaltassanak a közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatok? V. A megyei törvényhatóságokra vonatkozó törvényjavaslatba befoglaltassanak-e a közigazgatási bizottságokra vonatkozó határozmányok is? VI. Terjedjen-e még másra is ki az előterjesztendő törvényjavaslat; nevezetesen készíttessék-e egy általános közigazgatási törvény? VII. A törvényhatósági joggal bíró városok iránt terjesztessék-e külön törvény elő? S azonkívül készíttessék-e a fővárosról még külön törvény? A minisztertanács a feltett előzetes kérdések iránt a következőleg nyilatkozott: ad I. Minthogy a kormány programjának fő pontját a közigazgatás reformja képezi, s tehát elsősorban ennek kell eleget tenni, de gyakorlati szempontból sem volna célszerű a reformkérdést a képviselői választási izgatások tárgyává tenni, a minisztertanács azon a nézeten volt, hogy a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatok mindenesetre még a jelen országgyűlés által tárgyaltassanak. ad II. Minthogy ily természetű kérdéseknek objektív tárgyalása az utolsó ülésszakban alig várható, de azért sem volna célszerű a tárgyalást az utolsó ülésszakra halasztani, mert az esetben az ellenzék obstrukció által a javaslatok törvényre emelkedését esetleg meg is hiúsíthatná: a minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a reformjavaslatok, vagy azokból legalább azok, melyekben a közigazgatás miképpeni berendezésének elvi kérdése döntetik el, mihamarább, még a jelenlegi ülésszakban tárgyaltassanak. ad III. Az I. és II. pontok szerinti megállapodások értelmében a javaslatok előterjesztése sürgős lévén, a minisztertanács az ankét-tárgyalást annál is inkább mellőzendőnek tartja, mert ilyen tárgyalás szakkérdéseket kivéve gyakorlati értékkel úgy sem szokott bírni. ad IV. Azon megjegyzés előrebocsátása után, hogy a közigazgatás reformjáról egy általános törvényjavaslat terjesztendő elő, melynek a megyékre, városokra stb. vonatkozó határozmányok, habár esetleg azok külön törvényekbe foglaltatnak is, csak alkatrészeit kell hogy képezzék, a minisztertanács elsősorban előtérj esztendőnek és tárgyalandónak tartja a közigazgatás szervezését a megyékben és a megyei önkormányzatot tárgy azó törvényjavaslatot, melynek kezdetét képezhetné az elébb említett általános rész. Ezzel egyidejűleg előterjesztendő a közigazgatási bíráskodásról

3 szóló törvényjavaslat, — s ha addig elkészülhet — a községekről szóló törvényjavaslat. ad V. A közigazgatási bizottságokra vonatkozó határozmányok felveendők a megyei közigazgatásnak szervezéséről szóló, illetőleg a közigazgatás reformját tárgy azó általános törvényjavaslatba. ad VI. A felelet már a fentebbiekben meg van adva. 304