Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. május 30. 11./19./ 4 Ld. még 1890. ápr. 11 Jő., máj. 17.

ß., júl. 4J6. 5 A máj. 26-án kelt ajánlatot ld. OL - K 229 - 1893 - 14. t. - 9375 (32 801/1890). 6 A kerm. jún. 2-án küldte át véleményezésre Wekerlenek az államosításra vonatkozó szerződés tervezetét, amelyet a püm. kisebb módosításokkal elfogadott. Jún. 21-én a kerm. közölte az Osztrák-Magyar Vasúttal: az ország pénzügyi és forgalmi érdekeire tekintettel a kormány nem fogadja el a társaság ajánlatát, hanem júl. l-jén zár alá fogja venni az Arad-Temesvári Vasutat. Baross jún. 3-án ki is adta ilyen értelmű rendeletét, majd jún. 18-i felségelőterjesztésével lf. engedélyt kért (és 28-án kapott) a zár alá, ill. az állami kezelésbe vételről szóló jelentés Ogy. elé terjesztésére. (Uo. /32 804, 36 646, 32 801, 33 081 és 40 520/1890/.) — A kh. bejelentésre 1890. okt. 15-én került sor. KN (1887-92) 19. k. 30-31. p. 7 A Bp. és Esztergom közötti vasút terve már a 80-as évek elején felmerült elsősorban a Dorog környéki kőszéntelepek és a vidék építőanyagának kiaknázása céljából. Többen kaptak előmunkálati engedélyt, de különböző okokból valamennyi terv meghiúsult. OL - K 229 - 1890 - 2. t. - 24 061. 8 Vö. 1890. máj. 17./5. 9 Szokoly Gyula bp.-i lakos volt az engedélyt kérő. Az említett engedélyezési tárgyalás 1889 okt.ében zajlott le, s ekkor még úgy látszott, hogy a Tokod és Esztergom közötti vonalrész kiépítésének jogát is ő kapja meg. OL - K 229 - 1890 - 2. t. - 18 446. 10 Ez a másik folyamodó Majthényi Bálint volt, aki társaival egyszer már (1880-ban) kapott előmunkálati engedélyt, s 1883-ban az engedélyokmányt is elnyerte volna, ha képes a biztosíték letételére. Ehelyett haladékokat kért, majd 1886-ban újabb engedélyezési tárgyalást, de a biztosítékot ezután sem tette le, s így előmunkálati engedélyét elveszítette. 1890. ápr. 16-án újabb előmunkálati engedélyért folyamodott, — ezzel foglalkozik ajk. OL - K 229 -1890 - 2. t. - 24 061. 11 Vö. 1891. ápr. 6J2. 12 Ld. még 1890. aug. 30J9., 1892. szept. 15./2. 13 Ld. még 1890. ápr. 3J3., ápr. 11J4., aug. 8./1L, szept. 20 JL, okî. 1IJ2. —A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 14 A szükséges egyeztetések megtétele után a fm. jún. 10-én adta ki 940. sz. rendeletét, amellyel utasította a belépő állomásokat a Szerbiából érkező sertések fajta és betegség szempontjából történő vizsgálatára. Utóbbi indoka az volt, hogy — állítólag — beteg, ill. beteggyanús állatok jutottak be Szerbiából Magyarországra, amelyek — a hivatalos vélemény szerint — csak Romániából származhattak, mert Szerbia mentes volt a betegségtől. Bár az utasítás a szerb eredetű egészséges állatok behozatalát elvileg megengedte, a belépőállomások — bizonyára nem önkényes — eljárása azonban gyakorlatilag a behozatal teljes megakadályozását eredményezte. Nem csoda, hogy a bp.-i szerb főkonzul már jún. 15-én tiltakozott a FM-ban, és követelte az intézkedés visszavonását, hivatkozva arra, hogy: Szerbia teljesíti az állategészségügyi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az ország mentes az állati betegségektől, Romániából pedig nincs sertésbehozatal Szerbiába. Különösen nehezményezte a szerb fél azt az eljárást, hogy a magyar határközegek általában minden vizsgálat nélkül egyszerűen visszautasították a szerb szállítmányokat. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1890 - 551, 918, 928, 940, 941, 985 és 988. 15 Thaly Kálmán a Ház máj. 31-i ülésén valóban kérdést intézett a me.-höz. Ismertette a millennium megünneplése ügyében 1884-ben megindult mozgalmat, majd emlékeztetett arra, hogy az MTA 1894-et javasolta az ünnep évéül. Figyelmeztette a kormányfőt: elődje 1885. febr. 7-én tett ígéretet az Ogy.-nek, hogy időben megteszi az ezeréves megemlékezésre vonatkozó előterjesztést. Végül Thaly állást foglalt amellett, hogy a millennium ünnepének elhatározására csak a törvényhozás illetékes. Szapáry hangsúlyozta: a kérdés elintézése valóban nem szorítkozhat csupán társadalmi térre, hanem „szükséges, hogy a törvényhozás is hozzájáruljon az ünnepély megtartásához"; s hogy a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket, de egyelőre még nem tud részleteket mondani. KN (1887-92) 18. k. 379-381. p. — A millennium ügyére vonatkozó összes jk.-i pontot itt soroljuk fel: 1890. szept. MIS., 1891. aug. 6./2., okt. 13./8., 1892. febr. 19./3., márc. 20./6., máj. 20./7., szept. 16./11., dec. 19./3., dec. 27./15., 1893. szept. 15./3., okt. 4JL, okt. 20./5., nov. 14J12., dec. 2J6., dec. 30J10., 1894. ápr. 16./2L, máj. 3J3., nov. 10J1., nov. 20./7. 248