Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

11./19./ 1890. május 30. 17. Állategészségügyi intézkedések a szerb-román külkereskedelmi szerződés miatt A földmívelési miniszter úr jelentette, hogy a szerb-román kereskedelmi szerződés folytán a minisztertanács által a f. évi ápril hó 3-án hozott határozatoknak foganatosítása érdekében intézkedett arra nézve is, hogy a Szerbiában levő s kivitelre szánt sertésállomány származása kipuhatoltassék, hogy a szerzendö adatok alapján a Szerbiából érkező sertésszállítmányokra nézve a fennebb idézett minisztertanácsi határozat értelmében biztosabban eljárni lehessen; megjegyezvén, hogy intézkedéseiről előzőleg a közös külügyminiszter urat is értesítette, kinek a szándékolt intézkedések ellen nemcsak észrevétele nem volt, de azokat célszerűeknek is találta. A tett puhatolások azt derítették ki, hogy Szerbiában jelenleg mintegy 50 000 db sertés van hizlalásban, s azoknak körülbelül 20-25%-a román származású. Helyeslőleg tudomásul vétetett.

14 20. A honalapítás ezeréves évfordulójának megünneplése A miniszterelnök úr bejelentette, hogy miután értesülése szerint Thaly Kálmán kérdést fog intézni a kormányhoz a honfoglalás ezerévi évfordulójának megünneplése tárgyában, a miniszterelnök úr a kérdésre azt szándékozik válaszolni, hogy a kormány is foglalkozik ezen kérdéssel, s miután az előadó miniszterelnök úr nézete szerint ezen ünnepély megtartásához a törvényhozás közreműködése is szükséges, annak idejében a kormány erre vonatkozólag előterjesztést is fog tenni az Országgyűlésnek, jelenleg azonban még nincsen abban a helyzetben, hogy a részletekre nézve is nyilatkozhassék. Helyeseltetett.

15 Jegyzetek 1 A herendi porcelángyár 1839-ben létesült, majd miután az állam 1884-ben megvette Fischer Sámueltől, rt.-gá alakult. Az állam 1889-ben 40 ezerrel részesedett a rt. 150 ezer Ft-os részvénytőkéjéből. OL-K 231 - 1892-2. t.-10 611. 2 A rt. igazgatósága 1889. okt. 6-i beadványában kérte kerm.-t, hogy a gyárat — a porcelánkészítés fenntartása mellett — kőedény gyártásra rendezhesse be. Ezen elhatározást a gyár, ill. a porcelánértékesítés nehéz helyzete (1888-ban 59 720 Ft vesztesége volt az üzemnek!), továbbá a kőedénygyártásban rejlő lehetőségek indokolták. — A mt. határozata alapján a rt. még 1890-ben megkapta a 60 000 Ft-os kamatmentes állami kölcsönt. Az üzemátalakításhoz szükséges építkezéseket 1891— 1892-ben foganatosították. (A gyárat egyébként 1892-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyár Rt. megvette.) Iratok: uo. 3 Az 1885. évi Orsz. Kiállítás alkalmából épült Iparcsarnokot az állam 1889. jan. l-jétől 25 évre vette bérbe a fővárostól. A Kereskedelmi Múzeumot helyezték el benne, de végül is e célra nem felelt meg az épület. Ugyanakkor fenntartása igen költséges volt. Ezért született döntés a visszaadásról. A fővárossal folytatott tárgyalások 1891. szept.-ben vezettek eredményre. Iratok: OL - K 230 - 1892 7. t.-2696. 247