Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. április 11. 4./12./ hódított a gyakorlati ismeretek oktatására, a túl merev humán-reál kettősség megszüntetésére s helyette egységes középiskolák felállítására irányt vevő új oktatási koncepció. Ennek talajában gyökerezett Csáky javaslata is. A tvj. ápr. 21-én került a Ház elé, amelyet az kisebb módosításokkal máj. 20-án elfogadott. (A tvj.-ot, indokolását, egyéb kh. iratokat, ill. az ogy. vitát Id. OL - K 2 - 1887/92 - 4608, 4633, 4790, 4810, 4840, 4852/1890 /180-181. cs./, KN /1887-92/ 17. k. 375. p., 18. k. 9218. p.) A Fh. — pusztán szövegezést érintő — módosítása után született meg az 1890:30. te., amely kimondta: a „gimnáziumi tanulók a görög nyelv és irodalom tanulására nem köteleztetnek", ha helyette rendes oktatásban részesülnek magyar irodalomból (kiegészítve a görög klasszikusok magyarra fordított műveinek megismerésével, valamint a görög irodalom- és művelődéstörténet alapvonalaival), továbbá rajzból. A tc.-et életbe léptette az 1890. júl. 30-i 30 820. vkm. sz. rendelet (RT 1890. 1336. p.). 2 Ld. még 1890. márc. 2S./3. és 4., máj. 23.Z8., jún. 20./L, jún. 27J6., 1891. Jan. 9./L, 1892. febr. 1./2., okt. 28J6., nov. 28.Z2. 3 Csáky márc. 15-i, a me.-höz intézett átiratában egyébként elfogadásra ajánlotta a szabályzattervezetet, mert szerinte ez jó hatást gyakorolna a kongresszusra. OL - K 26 - 1890 - 26 878. 4 Szapáry ápr. 15-én terjesztette a vkm. által kidolgozott utasítástervezeteket az uraik, elé, aki azokat ápr. 18-i lf. elhatározásával jóváhagyta. — Az ápr. 24-én megnyílt kongresszuson az ún. nemzeti párt mérsékelt szárnya 20, a nemzeti sérelmeket jobban hangsúlyozó Branik-féíe szárnya 18, míg a radikálisok 11 képviselővel szerepeltek. Ez az összetétel biztosította a kormánynak a személyében megfelelő pátriárka megválasztását. A választásra máj. l-jén került sor, miután korábban leszavazták egyrészt a Polit Mihály és Vucsetics Illés vezette kisebb csoportosulás javaslatát, hogy ti. az uraik, még a választás előtt erősítse meg az 1885-ös választási statútum-tervezetet, másrészt a radikálisok Csernovics Péter által benyújtott, nemzeti sérelmekkel teli felirati javaslatát is. Pátriárkává Zsivkovics Teofán károlyvárosi püspökkel szemben (11 szavazat) Brankovics György temesvári püspököt választották meg (41 szavazat). Nikolics jelentése szerint Brankovics „mint a magyar állameszmének híve, pátriárkái magas hivatását a magyar állam érdekeinek a saját egyháza érdekeivel való összeegyeztetésében fogja keresni, és a népre is ezen szellemben fog folytonosan hatni ..." Ezek után a lf. megerősítés sem késett: az uraik, a me. máj. 5-i előterjesztése nyomán máj. 6-án jóváhagyta a választást, egyúttal a b.t.t. címet adományozta az új pátriárkának. Brankovicsot máj. lien iktatták be hivatalába. A kongresszus választmánya máj. 12-én alakult meg, és kiküldte a kongresszus elé terjesztendő javaslatokat előkészítő 15-ös bizottságot. A választmány tagjai — Nikolics jelentése szerint — „egytől-egyig ... a mérsékelt elemekből vannak kiválasztva ...", a korábban hangadó újvidéki Branik-csoport teljesen háttérbe szorult. így — a kormány, ill. az uraik, utasítására — Nikolics máj. 12-én örömmel napolhatta el bizonytalan időre a kongresszust: „Az elért eredmény általában megnyugtatónak és örvendetesnek mondható, mert most már a pátriárkának meg van a mérsékeltekből alakult kongresszusi választmánya és tizenötös bizottsága, melyeknek támogatására számíthat, tehát meg van teremtve az erők azon szerencsés csoportosulása a pátriárka körül, melyet régen kellett a Szerb Egyház szervezetében nélkülözni" — írta máj. 21-i végjelentésében. Iratokat Id. OL - K 26 - 1890 - 26. 5 A II. Internacionálé alakuló kongresszusa (1889) nyilvánította máj. l-jét nemzetközi munkásünneppé. Ennek nyomán a Magyarországi Általános Munkáspárt már 1889 nov.-ében hozzáfogott a megmozdulás előkészítéséhez. Vö. S. Vincze 352-357. p. 6 A mt.-i előterjesztés fogalmazványát Id. OL - K 149 - 1890 - 1.1. - 252. Eszerint a munkásgyűlések 5 óránál tovább nem tarthatnak, a közös hm. felajánlotta a katonaság készenlétbe helyezését stb. A búm. a mt.-ban bemutatta a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézendő körrendeletének tervezetét is, amelyet véglegesítve ápr. 16-án adtak ki. Eszerint: „a munkásoknak sem f. évi első május napján, sem ezentúl semminemű körmenetek, felvonulások és ilyféle utcai tüntetések, sem gyűlések tartása ... meg nem engedhetők. Mindenütt a helyi munkásoknak — valamint minden más honpolgároknak — ha gyűlést szándékoznak tartani, az a fennálló szabályok és rendeletek alapján a hatóság felügyelete alatt megengedendő, de tüntetések nem." A büm. ápr. 17-én felkérte a közös hm.-t, hogy máj. l-jén tartson készenlétben csapatokat. — Ld. még 1890. ápr. 18./2. 7 Ld. még 1890. ápr. 3./3., máj. 30./17., aug. 8./1L, szept. 20./L, okt. 11./2. — A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 204