Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

4./12./ 1890. április 11. 8 Az ápr. 26-án tartott közös vám- és kereskedelmi értekezleten döntés született a Szerbiából érkező gabonanemüek származási bizonyítványaival kapcsolatos szigorúbb eljárásról. E döntés nyomán kérte máj. 10-én a kerm. a küm.-t arra, hogy szerbiai konzulátusaink utasíttassanak az előírások szigorú betartására, nevezetesen, hogy minden esetben közvetlenül győződjenek meg a szerb gabonaküldemények eredetéről. Ezzel összefüggésben Baross kérte szerbiai konzulátusaink számának szaporítását is. Időközben a szerb kormány — elkerülendő a Monarchiával való súlyosabb összeütközést — ápr. 26-án maga is intézkedett a származási igazolványokkal kapcsolatos előírások betartása érdekében. Ezeket az intézkedéseket a küm. és a magyar kormány is elfogadta, mégis sor került az elhatározott lépések foganatosítására: a küm. júl.-ban Szendrőn és Radujevácon új konzuli ügynökségeket állított fel. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1890 - 551 és 928, 1891 - 118 (741/1890), OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 1769. 9 A Vámügyi Tanács létrehozásának eszméjét Baross 1890. febr. 12-én vetette fel egy értekezleten (OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 778). Júl.-ban már össze is állt a testület. A fm. Lipthay István min. tan.t és br. Fiáth Miklós oszt. tan.-t, a püm. Andreánszky István min. tan.-t és Turóczy Adolf oszt. tan. fövámig.-t delegálta, míg a kerm. Lukács Béla áll. titk.-t (ő lett a Tanács h. elnöke), Kilényi Hugó és Mihalovics János min. tan.-okát nevezte ki. A szakköröket többek között az alábbiak képviselték: gr. Dessewffy Aurél, az OMGE elnöke, Mudrony Soma, az Orsz. Iparegyesület elnöke, György Endre és Tisza István ogy. képv.-k, Weiss Manfréd és Mechwart András gyárosok. A tanács 1890. okt. 26-án tartott első ülésének napirendjén a Németországgal tervezett kereskedelmi szerződési tárgyalások előkészítésének kérdése (vö. 1890. okt. 10./3.) szerepelt. OL - K 178 - 1891 - 863. 10 Az írásos mt.-i előterjesztés fogalmazványát, amely sokkal részletesebb a jk.-i pontnál, Id. OL - K 229 - 1894 - 21. t. -1092 (23 007/1890). 11 A Magyar Északkeleti Vasút Rt. 559 km hosszú vonalai (Debrecen-Nagykároly-Szatmár-Máramarossziget, Szerencs-Sátoraljaújhely-Csap-Bátyu-Királyháza, Bátyu-Munkács, Nyíregyháza-Csap stb.) az 1868:13. és az 1870:28. te. alapján kamatgaranciával épültek ki 1871-1873 között. (Ruzitska 30-31. p.) — Az engedélyokmányok szerint az állam megváltási joga rendes körülmények között 1899-ben és 1900-ban lépett volna hatályba, Baross azonban mielőbb igyekezett kihasználni azt a lehetőséget, hogy a rt. 1881-től egyik évben sem tudott annyi jövedelmi fölösleget elérni, amennyi a felvett elsőbbségi kölcsönök évjáradékait fedezte volna. 12 Az 1871-ben kiépült Arad-Temesvári Vasút államosításáról már 1886-ban folytak eredménytelen tárgyalások, mivel az építkezésekre felvett kölcsön évjáradékát 1881-től egyik évben sem fedezték a jövedelmi fölöslegek, sőt az állam százezrekre menő kamatgaranciát volt kénytelen kifizetni. így az 1883:24. te. biztosította szankció (zár alá vagy állami kezelésbe vétel) már akkor alkalmazható lett volna. A vasút helyzete később sem javult: 1886-1889 között több mint 300 000 Ft kamatgaranciát használt fel. OL - K 229 - 1893 - 14. t. - 9375 (25 067/1890). 13 Értsd: a DGT köteles a vasútvonalon az állam részére bizonyos mennyiségű szenet szállítani, ill. a szállítási díjat biztosítani. 13a társasági 14 A Pécs-Barcsi Vasút volt az első 1867 után, amelyre a magyar kormány — kamatbiztosítással — engedélyt adott (1867. máj. 2.). Üzletét 1882-tól az 1889-ben államosított Budapest-Pécsi Vasút kezelte. (Ruzitska 35. p.) — Baross az említett okokból már 1887-től törekedett a vasút fölötti rendelkezés megszerzésére. OL - K 229 - 1894 - 21. t. - 1092. 15 Ld. még 1890. máj. 9./2., máj. 17./4., jún. 13./4., ján. 27./14., júl. 4/3., szept. 21/2. 1892. máj. 20/9. 16 Ld. még 1890. máj. 17/3., máj. 30/5., júl. 4/6. 17 Baross 1890 dec.-ében egy szerződéstervezetet dolgoztatott ki a Pécs-Barcsi Vasút kamatbiztosítási viszonyainak rendezésére és az üzletkezelés állami átvételére. A tervezetet a püm. is véleményezte. OL - K 229 - 1894 - 21. t. - 1092. — Ld. még 1891. szept. 6/3., dec. 18/1., 1892. dec. 2/5., dec. 19/4. 18 A MÁV ún. zónadíjszabását Baross 1889. aug. l-jén léptette életbe a vasúti személyszállítás gazdaságossá tétele céljából. Az új tarifa a díjtételek csökkentése révén (főleg a legkisebb és a legnagyobb távolságok viszonylatában) kívánta növelni az utasszámot és ezzel a bevételt. — Vö. 1890. nov. 4/3., 1891. jan. 9/1L, ápr. 16/5., 1892. ápr. 1/7. 205