Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 7. A MILLENNIUM ELŐKÉSZÍTÉSE, KÖZÉPÜLETEK EMELÉSE 7.1. A millenniumi ünnepségek előkészítésének folytatása Wekerle Sándor kormánya elődje nyomdokain haladva folytatta a honfoglalás millenniuma alkalmából tervezett ünnepségek, rendezvények előkészítését. Először az Országos Kiállítás ügyében születtek döntések. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter elnökletével megalakult „Az 1895. évi Általános Országos Nemzeti Kiállítás Országos Bizottsága", amely rövidesen megállapította a tárlat előzetes programját. (Ld. — a Szapáry-kormánynál — 1892. szept. 16./11. 15. jegyzet.) A minisztertanács határozata alapján Németh Imre ny. miniszteri tanácsos, kereskedelmi múzeumi igazgatót kinevezték az Országos Kiállítás igazgatójává (1892. dec. 19./3.), majd az év legvégén a miniszterek testülete elfogadta a kiállításról szóló törvénytervezetet. Ebből lett az 1893:3. te, amely — módosítva az előző, 1892 elején hozott törvényt — a kiállítás 1896-ra történő elhalasztásáról és a költségek fedezéséről rendelkezett. A kormány ugyanis az ünnepségek alkalmával több jelentős építményt is át kívánt adni rendeltetésének, amelyek azonban 1895-re még nem készülhettek el. (1892. dec. 27./15.) Ekkorra már eldőlt, hogy az Országos Kiállítást a budapesti Városligetben rendezik meg. 1893 februárjában ki is írták a kiállítási épületek elhelyezésére vonatkozó pályázatot.

16 Időközben a millenniumi év más programjainak ügyében is folytak az előzetes tárgyalások, bár ezekről az Országgyűlés egyelőre nem kapott tájékoztatást. A politikai és társadalmi körök türelmetlenkedtek, és egyre jobban sürgették a kormány javaslatait. A Képviselőházban már 1892. szeptember végén interpellációt nyújtottak be az ügyben.

17 A kormány 1893. február 4-én végre nyilatkozatban tájékoztatta az Országgyűlés mindkét házát az előkészületekről, majd több tervezetet is összeállíttatott az ünnepségek programjára. Ilyenek voltak: „A honalapítás, illetőleg a magyar államiság ezredéves ünnepélyére vonatkozólag a miniszterelnökségnél folytatott tárgyalások ismertetése" (1893. március 2.), „Programvázlat a millennium megünnepléséhez" (1893. július 12.), „Program-tervezet a magyar állam ezredéves fennállásának megünneplésére" (1893. augusztus 12.).

18 A minisztertanács 1893. szeptember közepén a július 12-i programvázlat alapján hozta meg határozatát a millennium programjáról. A testület úgy látta, hogy „a millenniumnak megünneplése, számbavéve az ország viszonyait, leghelyesebben és legméltóbban akképpen történnék, ha a rendezendő ünnepély néhány kevés, az alkalomnak megfelelő, jelképes jelentőséggel bíró cselekménybe foglaltatnék össze." Az ünnepség eszmeileg fejezze ki a „hálaadást az isteni gondviselésnek a nemzet ezer évi fennállásáért, Magyarország ezredévi állami fennállásának a törvényhozás által való ünnepélyes konstatálását és méltatását, a nemzet hódolását törvényes királyának ..." — olvasható a közölt jegyzőkönyvben. A miniszterek négy fő eseményt terveztek 1896-ban négy „fő nap"-ra elosztva: 1. hálaadó istentiszteletek tartását az ország templomaiban, 2. az Országgyűlés két házának díszülését majd felvonulását a királyi palotába a király előtti hódolás céljából, 3. „az ország minden rendének és osztályának" ezeréves múltját korhű jelmezekben bemutató történelmi felvonulást, 4. az Országos Kiállítás megnyitását. Megerősítették továbbá azt a korábbi elképzelést, 150