Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány miszerint jelentős építmények (400 népiskola, Iparművészeti Múzeum, igazságügyi palota, két új budapesti Duna-híd, Vaskapu-szabályozás) átadását is a millenniumi évre ütemezik. Végül elhatározták, hogy az ünnepségek programjának véglegesítésére és az előkészítés segítésére 60 tagú parlamenti országos bizottság létrehozását kezdeményezik. (1893. szept. 15./3.) Rövidesen elkészült a fentieknek megfelelő országgyűlési előterjesztés. Wekerle ezt a minisztertanáccsal jóváhagyatta, majd az uralkodó engedélyének megszerzése után december 4-én benyújtotta a Háznak, ahol azt először egy különbizottság tárgyalta meg. A Képviselőház 1894. április 19-én fogadta el az előterjesztést, amelynek alapján létrehozták a 60 tagú országos bizottságot. Az ekkor jóváhagyott millenniumi program bővebb volt, mint amit az előző év szeptemberében tartott minisztertanács elképzelt. (Ld. 1893. okt. 4./1.) Még 1893 októberében született minisztertanácsi döntés született az Országos Kiállítás tárcaszintű szervező munkáinak megkezdéséről (1893. okt. 20./5.), majd a testület december végén hozzájárult a kiállítási költségek felemeléséhez (1893. dec. 30./1L). Ezt követően a minisztertanács közel egy évig nem foglalkozott a kiállítás és általában a millennium ügyével, de a szervező, előkészítő munkálatok nagy ütemben folytak.

19 A kormány — országgyűlés által jóváhagyott — terveiből világosan látszott, hogy impozáns ünnepségekkel és alkotásokkal kíván megemlékezni az ország ezeréves fennállásáról. Akadtak azonban olyanok, akiknek más volt a véleménye. Közülük megemlítjük gr. Zichy Géza fellépését. A Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa újságcikket írt, amelyben szót emelt a millennium „hiú csillogással" való megünneplése ellen, egyúttal lelencházat, közszállást, népkonyhát és ingyenes orvosi szolgálatot befogadó „nyomor palotájának" felépítését javasolta az ünnep alkalmából. Elképzelését az uralkodó egyik bizalmasával, Kállay Béni közös pénzügyminiszterrel is közölte, hozzátéve: „valóban áldásos lenne, ha legfensegesebb urunk megértetné Wekerlével, hogy magas intencióinak egy filantróp nagy alapítvány a millennium alkalmával megfelelne."

20 1894 novemberében két minisztertanács foglalkozott az Országos Kiállítás ügyeivel. Első alkalommal arról született döntés, hogy egyes tárcák költségvetéséből mennyi összeget kell igénybe venni a kiállítás költségeinek fedezésére (1894. nov. 10./1.), második alkalommal pedig egyrészt a kiállítás mezőgazdasági és erdészeti csoportjának pótköltségeiről, másrészt az ideiglenes állatkiállítás helyszínéről határoztak a miniszterek (1894. nov. 20./7.). Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a Wekerle-kormány nagymértékben előre vitte az 1896. évi millenniumi ünnepségek és ezen belül az Országos Kiállítás szervezését, és megteremtette a megemlékezés méltó feltételeit. 7.2. Középületek létesítése Az előző kormány idején már folyó, ill. az akkor elhatározott építkezések közül többet — mint már említettük — valamilyen formában beillesztettek a millenniumi programba. Ilyen objektum volt mindenekelőtt az épülő új Országház. Az 1892 novembere és 1895 eleje közötti időszakban az épület belső berendezésével, díszítésével és a 151