Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 1892 decemberében minisztertanács elé került az Erdély részi Szász Evangélikus Egyház kérelme aziránt, hogy az általa fenntartott középiskolákban alkalmazandó tanárok a képesítő vizsgát továbbra is ne magyar, hanem német nyelven tehessék le. A testület elutasította a kérést, mivel a középiskolai törvény (1883:30. te.) 70. §-a csak 10 év időtartamra biztosította e kivételes engedély megadását. (1892. dec. 2./1.) Protestáns vonatkozású minisztertanácsi ügy volt 1893 októberében Müller Frigyes nagyszebeni lelkész erdélyi magyar evangélikus püspökké választásának megerősítése. (1893. okt. 20./13.) c) Görögkeleti egyházak 1892 őszén egyre világosabbá vált, hogy a szerb nemzeti egyházi kongresszussal kapcsolatos korábbi kormányremények nem igazolódnak be. A kongresszus november végére befejezte az egyházi statútum — kormánynak megfelelő — tervezetének általános vitáját, de a részletes tárgyalásra a többség nem látszott biztosíthatónak. Ebben a helyzetben az 1892. november végi minisztertanács a kongresszus bizonytalan időre való elnapolása mellett döntött, amit az uralkodó december 4-én meg is tett. A következő évben ugyan napirendre került a kongresszus összehívása, de az egyházpolitikai javaslatok elleni szerb egyházi támadások miatt a kormány a tervet elvetette. (Részletek a jegyzőkönyvhöz készült jegyzetben — 1892. nov. 28.Z2.) 1893. december 23-án a minisztertanács javasolta a két újonnan választott püspök, Opacsics German (bácsi egyházmegye) és Petrovics Gerasim (budai egyházmegye) megerősítését. (1893. dec. 23J31.) 1894-ben a román görögkeleti egyház is nemzeti egyházi kongresszus összehívásáért folyamodott. A minisztertanács, tekintettel a lezajlott Memorandum-per nyomán kialakult helyzetre, félve az „izgatások" felújulásától, elutasította a kérést. (1894. szept. 21./12.) 5. IGAZSÁGÜGY Szilágyi Dezső az új kormány igazságügy-minisztereként is a korábban eltervezett nyomvonalon folytatta reformtevékenységét. Eredeti elképzeléseinek sorrendjét azonban alaposan átrendezte az egyházpolitikai javaslatok napirendre kerülése. Ezt a témát fentebb, az 1. fejezetben már áttekintettük. 5.1. Bírósági szervezeti és belszervezeti intézkedések Ebben a ciklusban a minisztertanács egyetlen olyan törvényjavaslattal foglalkozott, amely szervezeti kérdést érintett. Ez a Budapesti Kir. Büntető Törvényszék felállításáról szólt. A javaslatot Szilágyi 1894 decemberében terjesztette a testület elé, de azt az Országgyűlésnek már nem ő, hanem a következő kormány igazságügy-minisztere nyújtotta be. A később megalkotott törvény (1895:44. te.) értelmében a Budapesti Kir. Törvényszék büntető osztálya külön büntető törvényszékké alakult át. (1894. dec. 9.Í23.) Belszervezeti vonalon a korábban megvalósult reformot kiegészítő két javaslatra mondott igent a minisztertanács. 1893 szeptemberében a kúriai és ítélőtáblai bírák számának szaporításáról és az 1877:5. te. módosításáról szóló törvényjavasla146