Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 1892 decemberében minisztertanács elé került az Erdély részi Szász Evangéli­kus Egyház kérelme aziránt, hogy az általa fenntartott középiskolákban alkalmazandó tanárok a képesítő vizsgát továbbra is ne magyar, hanem német nyelven tehessék le. A testület elutasította a kérést, mivel a középiskolai törvény (1883:30. te.) 70. §-a csak 10 év időtartamra biztosította e kivételes engedély megadását. (1892. dec. 2./1.) Protestáns vonatkozású minisztertanácsi ügy volt 1893 októberében Müller Frigyes nagyszebeni lelkész erdélyi magyar evangélikus püspökké választásának megerősítése. (1893. okt. 20./13.) c) Görögkeleti egyházak 1892 őszén egyre világosabbá vált, hogy a szerb nemzeti egyházi kongresszus­sal kapcsolatos korábbi kormányremények nem igazolódnak be. A kongresszus no­vember végére befejezte az egyházi statútum — kormánynak megfelelő — terveze­tének általános vitáját, de a részletes tárgyalásra a többség nem látszott biztosítható­nak. Ebben a helyzetben az 1892. november végi minisztertanács a kongresszus bi­zonytalan időre való elnapolása mellett döntött, amit az uralkodó december 4-én meg is tett. A következő évben ugyan napirendre került a kongresszus összehívása, de az egyházpolitikai javaslatok elleni szerb egyházi támadások miatt a kormány a tervet elvetette. (Részletek a jegyzőkönyvhöz készült jegyzetben — 1892. nov. 28.Z2.) 1893. december 23-án a minisztertanács javasolta a két újonnan választott püspök, Opacsics German (bácsi egyházmegye) és Petrovics Gerasim (budai egy­házmegye) megerősítését. (1893. dec. 23J31.) 1894-ben a román görögkeleti egyház is nemzeti egyházi kongresszus összehí­vásáért folyamodott. A minisztertanács, tekintettel a lezajlott Memorandum-per nyomán kialakult helyzetre, félve az „izgatások" felújulásától, elutasította a kérést. (1894. szept. 21./12.) 5. IGAZSÁGÜGY Szilágyi Dezső az új kormány igazságügy-minisztereként is a korábban eltervezett nyomvonalon folytatta reformtevékenységét. Eredeti elképzeléseinek sorrendjét azonban alaposan átrendezte az egyházpolitikai javaslatok napirendre kerülése. Ezt a témát fentebb, az 1. fejezetben már áttekintettük. 5.1. Bírósági szervezeti és belszervezeti intézkedések Ebben a ciklusban a minisztertanács egyetlen olyan törvényjavaslattal foglalkozott, amely szervezeti kérdést érintett. Ez a Budapesti Kir. Büntető Törvényszék felállítá­sáról szólt. A javaslatot Szilágyi 1894 decemberében terjesztette a testület elé, de azt az Országgyűlésnek már nem ő, hanem a következő kormány igazságügy-minisztere nyújtotta be. A később megalkotott törvény (1895:44. te.) értelmében a Budapesti Kir. Törvényszék büntető osztálya külön büntető törvényszékké alakult át. (1894. dec. 9.Í23.) Belszervezeti vonalon a korábban megvalósult reformot kiegészítő két javas­latra mondott igent a minisztertanács. 1893 szeptemberében a kúriai és ítélőtáblai bírák számának szaporításáról és az 1877:5. te. módosításáról szóló törvényjavasla­146

Next

/
Thumbnails
Contents