Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány nisztérium levéltári anyagában. Hieronymi belügyminiszter mindegyikre írásban válaszolt, és kérte a főispánokat állásuk megtartására.

11 Ebben az előzőnél fél évvel rövidebb kormányciklusban a minisztertanácsi jegyzőkönyvekből kitűnően csak tíz vármegye élére neveztek ki új főispánt. Olyan rendkívüli esetek, mint a Szapáry-kormány idején, nem fordultak elő. Az első változás már 1892 novemberében bekövetkezett: Szalavszky Gyula leköszönt belügyi államtitkárt Trencsén vármegye főispánjává nevezték ki. Ezzel Zichy József pozsonyi főispán itteni ideiglenes megbízatása lejárt. (1892. nov. 22J9.) 1893 februárjában két olyan főispán helyzetén könnyítettek, akik korábban három-három törvényhatóságra kapták megbízatásukat. Sándor Béla Bács-Bodrog vármegyei, Zombor és Baja városi főispán alól Baját, Kállay Albert Szeged, Hódmezővásárhely és Szabadka városi főispán alól pedig Szabadkát vették ki, és e két város élére egyetlen főispánt állítottak Vojnics István országgyűlési képviselő személyében. (1893. jan. 26./1.) Áprilisban az üresen álló somogyi főispáni állásba Tallián Gyula alispán, míg Alsó-Fehér vármegye élére Zeyk Dániel országgyűlési képviselő került Kemény Kálmán helyett, aki alá addig szintén három törvényhatóság tartozott. Kemény továbbra is főispán maradt Maros-Torda vármegyében és Marosvásárhely városban. (1893. ápr. 14./6.) Szeptemberben megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott br. Dőry József bihari és nagyváradi főispán. Helyét Beöthy László országgyűlési képviselő foglalta el. (1893. szept. 7./10.) Októberben Mosonban, valamint Pozsony vármegyében és városban volt főispánváltozás: az elhunyt Simon Gyula utóda gr. Pálffy-Daun Vilmos országgyűlési képviselő lett, míg a kormány egyházpolitikája miatt májusban lemondott Zichy József helyére ideiglenes megbízatással Szalavszky Gyula trencséni főispán lépett. (1893. okt. 23./1.) A következő év márciusában Máramaros vármegyében a magas kora miatt lemondott Lónyay János helyét áthelyezéssel br.Roszner Ervin Hont vármegyei főispán foglalta el, utóbbi elárvult állásába pedig végül augusztusban — az eredetileg kiszemelt személy mellőzésével — Rudnay Béla komáromi főispánt helyezték át. Sopron vármegye és város élén, az édesapja halála miatti magánelfoglaltságokra hivatkozva, lemondott hg. Esterházy Pált Simon Ödön alispán, míg Esztergomban Majláth Györgyöt Kruplanicz Kálmán alispán váltotta fel. (1894. márc. 5./2.) A főispánok személyére vonatkozó minisztertanácsi kitüntetési, fizetési és nyugdíj ügyek a következők voltak: - kitüntetésre, javasolták gr. Degenfeld József Hajdú vármegyei és Debrecen városi (1893. máj. 15./8.), br. Dőry József Bihar vármegyei és Nagyvárad városi (7595. szept. 7./10., szept. 22./14. — nem kapta meg), Fábián László Arad vármegyei (1893. okt. 4./13.), hg. Esterházy Pál lemondó Sopron vármegyei és városi, valamint br. Roszner Ervin Hontból Máramaros vármegyébe áthelyezendő főispánokat (1894. márc. 5./4.)\ - belső titkos tanácsosi méltóságra terjesztették fel br. Vay Béla Borsod vármegyei (1893. jún. 24./19.) és gr. Széchenyi Sándor Tolna vármegyei főispánokat (1894. nov. 10./2.)\