Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány sában Dobokay Lajos osztálytanácsos kormánybiztosi kinevezéséről határozott. (1894. máj. 3./11.) Már utolsó heteit töltötte a kormány, amikor a minisztertanács hozzájárult a filoxéraveszben elpusztult szőlők gazdáit terhelő szőlődézsmaváltsági tartozások újabb enyhítését célzó törvényjavaslat benyújtásához. Ez az 1891:1. te. által adott kedvezmények elégtelensége miatt vált szükségessé. (1894. dec. 9J28.) c) Az állategészségügyi szolgálat fejlesztése Továbbra sem történt ugyan döntő lépés az állatorvosi szolgálat általános fejlesztése terén, a kormány mégis eredményeket ért el: állami állategészségügyi szolgálat létesült a kőbányai sertéspiacon 1893-ban, majd az újonnan berendezett győri állatpiacon 1894-ben. Ezáltal az előbbi helyen 10, az utóbbi helyen pedig 4 új állami állatorvosi állás rendszeresítéséhez járult hozzá a minisztertanács. (1893. márc. 30./14., 1894. jún. 24./10.) Bethlen hosszú előkészítés után 1892. november végén tett előterjesztést az 1888:7. te. módosítása tárgyában a ragadós tüdőlobos marhák kártalanítás mellett történő lebunkózását előíró rendelkezés megalkotására. A hatályos rendelkezés alapján ugyanis az érintett gazdák nem kaptak kárpótlást, így pedig nem fűződött érdekük a betegséggyanús állatok kiszűréséhez. A törvénymódosítás — a minisztertanács döntése alapján — megtörtént (1893:2. te). Magyar kérésre hasonló törvényt fogadott el a horvát Szabor is. (1892. nov. 28J6., 1893. febr. 13./20.) A hatás nem maradt el: a miniszterek testülete 1893 áprilisa és 1894 novembere között négy alkalommal járult hozzá jelentős túlkiadáshoz a ragadós tüdőlob kiirtására biztosított összegeknél. (1893. ápr. 18./6., szept. 7./19., 1894. febr. 10./6., nov. 7./12.) d) Lótenyésztés, lóverseny A telivér mének és kancák árának emelkedése miatt 1894-ben szükségessé vált a lótenyésztési célokat szolgáló Országos Lótenyésztési Alap szigorú felhasználási szabályának enyhítése. Ez csak az uralkodó engedélyével történhetett, mivel az alap az ő adományából jött létre. A minisztertanács határozata alapján Ferenc József hozzájárult a változtatáshoz, ami lehetővé tette telivér kancák vásárlását. (1894. máj. 3./10.) Bethlen 1894. május elején hosszas szakmai egyeztetések után terjesztette elő törvényjavaslat-tervezetét a lóverseny totalizatőr régóta követelt szabályozása tárgyában. Ez — elutasítva a totalizatőr megszüntetésére és a bukmékerek kizárására irányuló kezdeményezéseket, egyúttal érvényesítve a lótenyésztés érdekeit — az intézmény működését szigorú engedélyekhez kötötte, továbbá elrendelte a feltett összegek egy részének állami lótenyésztési, ill. jótékonysági célokra fordítását. A minisztertanács mindezzel egyetértett, és így megszülethetett az említett elveken nyugvó törvény (1894:29. te). (1894. máj. 3./12.) e) Terv a korlátolt forgalmú birtokok „célszerűbb kihasználása "-ra. Törvény a telepítésekről Bethlen egyik fő céljának tekintette a birtokmegoszlás arányosabbá tételét, a letűnő középnemesi osztályt pótló erős birtokos réteg megteremtését. Ennek lehető134