Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány ugyan minisztertanácsi döntés született a reformot célzó törvényjavaslat benyújtásáról, Wekerle azonban utólag kifogást tett a statisztikai illeték tervezett mértéke ellen. Végül a javaslat nem került a Ház elé; a kérdést a Bánffy-kormány vette újra elő, de nem önálló törvény alkotásával, hanem a régi törvény módosításával oldotta meg (1895:18, te). (1893. szept. 7.726., 1894. márc. 20./16.) Megtörtént viszont a Magyar Áruforgalmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság újjászervezése — a minisztertanács 1894. márciusi határozatával — és kibővítése a Budapesti Áru- és Értéktőzsde képviselőjével. (1894. márc. 20./15.) A régi elavulása miatt új szervezeti és ügyviteli szabályzat készítése vált szükségessé a Központi Statisztikai Hivatal számára. Ezt a minisztertanács, majd az uralkodó jóváhagyása után Lukács 1894. április 10-én adta ki. (1894. márc. 20./14.) 2. 5. Földművelésügy Az új kormányban 1894 júniusáig még Bethlen András vezette a földművelésügyi tárcát, majd az újjáalakult Wekerle-kormányban — Fejérváry honvédelmi miniszter ideiglenes megbízatása után — 1894. július közepétől gr. Festetics Andor töltötte be a tisztséget. Több kormányzati feladat végleges elintézése az előző ciklusból húzódott át erre a periódusra. a) A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló törvény elfogadtatása Bethlen egyik legnagyobb miniszteri sikerét a címben jelzett törvény megalkotásával érte el. Az előző kormány által függőben tartott javaslatot — amelyen időközben több módosítást is végrehajtottak — 1893 júliusában vitte ismét minisztertanács elé, majd ennek hozzájárulásával az év őszén benyújtotta az Országgyűlésnek. A jegyzőkönyvi ponthoz készült jegyzetben tekintjük át a parlamenti tárgyalás és az elfogadott törvény (1894:12. te.) jellemzőit, itt csupán hangsúlyozzuk a régi űrt betöltő új szabályozás kiemelkedő jelentőségét a mezőgazdasági termelés viszonyainak rendbetételében. (1893. júl. 22J6.) b) További küzdelem afiloxéra következményeinek felszámolásáért A Wekerle-kabinet idején négy minisztertanács foglalkozott a szőlőtermesztés problémakörével. Mindannyiszor a lassan már elmúló filoxéravész következményeinek felszámolásáról volt szó — más-más szemszögből. 1892 legvégén az éves költségvetésben a filoxéra elleni védekezésre biztosított több mint 186 ezer Ft 20 ezer Ft-tal való túllépését vette tudomásul a testület. (1892. dec. 27./10.) Több mint egy év múlva az 1892-ben létesített paulis-barackai állami amerikai szőlőtelep bérbeadásáról született döntés. Bethlen ugyanis célszerűbbnek vélte a filoxérának ellenálló oltványokat előállító telep magánkézbe adását egy időre állami segély biztosításával. (1894. febr. 10./8.) A földművelésügyi miniszter 1893 végén kerületi szőlészeti és borászati felügyelői állásokat létesített. A felügyelők munkájának összehangolása céljából továbbra is fenn kívánta tartani a Miklós Gyula halálával megüresedett országos borászati kormánybiztosi státuszt. A minisztertanács jóváhagyta javaslatát, és 1894 máju133