Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány sítását. Szerinte ugyanis: 1. a kiegyezésnél elfogadott alapelv az volt, hogy a Monarchia a külfölddel szemben mint egységes egész jelenjék meg, 2. a vám- és kereskedelmi szerződés alapján is csak a közös kereskedelmi lobogót szabad használni. Erről és Szilágyi igazságügy-miniszter ellentétes véleményéről Lukács 1893 elején tájékoztatta a minisztertanácsot, amely végül — fenntartva a jogot a jövőbeni intézkedésre — elállt eredeti szándékától. (1893. jan. 15./17.) A Szapáry-kormány idején jórészt már megtörtént a vándoriparról és a házalásról szóló törvénytervezet egyeztetése a bánnal és az osztrák kormánnyal. Lukács 1893 nyarán kapta meg a minisztertanács hozzájárulását a módosításokkal elfogadott javaslat Ház elé terjesztésére. Bár azt 1893 november elején megszavazták, a javaslatból mégsem lett törvény. Részletesen a jegyzőkönyvi ponthoz készült jegyzetben ismertetjük a történteket. (1893. júl. 15./12.) Sikerrel zárult viszont a szabadalmi ügy már korábban tervbe vett rendezése. Lukács 1893 nyarán számolt be az osztrák féllel folytatott tárgyalásainak állásáról. Ekkor már körvonalazódott a vám- és kereskedelmi szerződés olyan módosítására vonatkozó megállapodás, amely szerint a két állam egymástól függetlenül szabályozná a szabadalmak kérdéskörét. A minisztertanács hozzájárult először a tárgyalások továbbviteléhez (1893. júl. 21./3.), majd mikor ezek sikeresen befejeződtek (a különálló szabályozás elfogadása mellett bizonyos közös elemek érvényesítésében is megállapodás született), a vám- és kereskedelmi szerződést módosító törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztéséhez (1893. szept. 7J28.). A javaslatot az 1893:41. te. cikkelyezte be; ezt követően készült el a szabadalmakról szóló törvényjavaslat, amelynek az 1894. október 1-jei minisztertanács adott zöld utat. (1894. okt. L/11.) Bár csak a Bánffy-kormány alatt fejeződött be az országgyűlési tárgyalás, a találmányi szabadalmakról elfogadott 1895:37. te, az első magyar szabadalmi törvény megalkotásában a Wekerle-kabineté a fő érdem. A további ügyeknek nincs minisztertanácsi előzménye a Szapáry-kormány idején. A minisztertanács 1893 tavaszán megvitatta a tiroli gabonavám kérdését. Magyarország már régóta sérelmezte, hogy egy régi döntés alapján Tirolban az oda bevitt gabona, hüvelyesek és liszt után vámot szednek. 1892 végén a Képviselőházban interpelláció is sürgette a vám eltörlését. A miniszterek erélyesebb fellépésről határoztak, az 1893 őszén tartott közös minisztertanács azonban nem tudott megegyezni a kérdésben. (1893. márc. 3J24.) A fogyasztók régi kívánsága volt, hogy a csomagokban árult cikkekkel kapcsolatos visszaéléseknek elejét vegyék. E visszaélések abból eredtek, hogy a csomagoláson nem kellett feltüntetni az áru tartalmát, mennyiségét/súlyát, és nem volt előírás a csomagolás módjára sem. Még a Tisza-kormány indított tárgyalásokat Ausztriával a törvényi rendezés érdekében. Az 1893-ban született megállapodás alapján készült törvényjavaslatot — a minisztertanács 1893. júliusi döntése után — az Országgyűlés elfogadta; törvénybe iktatta az 1893:34. te, amellyel kötelező lett a dobozban, kötegben stb. árult cikkek mennyiségének pontos feltüntetése. (1893. júl. 22.

ß.) Kormányunk tervbe vette az 1881-ben megszervezett magyar külkereskedelmi áruforgalmi statisztika reformját, de azt végbevinni nem tudta. 1893 szeptemberében 132