Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány tett a megállapodás, amelynek eredményeként 1894-ben Fiumében állami támogatással létrejött a Howaldt és Társa Hajógyár és egy úszódokk. Bár két év múlva a kormány törvényt is kezdeményezett a tengeri hajók építésének segélyezésére (1895:34. te), az erőfeszítések mégsem jártak eredménnyel: a hajógyár hamarosan megszűnt anélkül, hogy a termelést megkezdte volna.(1892. dec. 19./5., 1894. okt. L/11.) A fiumei kikötő fejlesztéséről fentebb, a vasúti beruházásoknál (2. 2. a. alfejezet) már szóltunk, A minisztertanács 1893 nyarán foglalkozott a tengerészek rendtartásáról szóló, régóta napirenden lévő törvényjavaslat-tervezettel. További tárgyalásokat tartott szükségesnek az osztrák kormánnyal, miután a horvát-szlavón-dalmát bán több kifogást is tett a tervezett szabályozás egyes pontjaival kapcsolatban. Az ügy áthúzódott a Bánffy-kormány idejére. (1893. júl. 15./13.) d) Szakemberképzés támogatása A közlekedés fejlődése, műszaki színvonalának emelkedése megnövelte a mérnökök iránti igényt az állami hivataloknál és vállalatoknál. Ezt az igényt a kereskedelemügyi miniszter állami ösztöndíjak alapításával is igyekezett kielégíteni. Előterjesztésére a minisztertanács 1893 tavaszán, ill. 1894 nyarán hozzájárult ahhoz, hogy a miniszter a Műegyetem építészmérnöki szakán tanuló 10 hallgató, ill. a gépészmérnöki szak ugyancsak 10 hallgatója részére ösztöndíjat adományozzon államszolgálati viszontkötelezettség mellett. (1893. máj. 15./13., 1894. jún. 24./1.) 2.3. Posta, távírda, távbeszélő Elődje nyomdokain haladva, Lukács Béla további állami támogatást kívánt biztosítani az ágazat céljaira. A minisztertanács különösen a távbeszélő-beruházások nagy jövedelmezőségére tekintettel 1893 tavaszán 500 ezer Ft kamatmentes előleget engedélyezett a fejlesztésekre. (1893. máj. 30./5.) Másfél év múlva a kereskedelemügyi miniszter részletes előterjesztést tett az éves költségvetés posta, távírda és távbeszélő címénél várható túlkiadásokról, amelyek oka a forgalom nagymérvű növekedése volt. (1894. nov. 23J3.) A posta- és távírdaforgalom fejlődése megkövetelte a szakemberállomány növelését is, s ezért a minisztertanács 1893 tavaszán rendkívüli lépések megtételére hatalmazta fel a kereskedelemügyi minisztert. (1893. márc. 30./3.) 2.4. Kereskedelmi, szabadalmi és statisztikai ügyek A külkereskedelmi szerződések területén a Szapáry-kormány idején függőben maradt tárgyalások befejezése képezte a kabinet feladatát. Igen fontos volt a román viszonylat. A vámháború megszűnését követően halvány esély mutatkozott tarifaszerződés kötésére, hamar kiderült azonban, hogy erre mégsem kerülhet sor a nagyban eltérő érdekek miatt. A magyar kormány ezért az 1892. november-decemberi minisztertanácsokban már csak a legnagyobb kedvezmény elérésére vett irányt. (1892. nov. 28./12., dec. 18./12.) A törekvést siker koronázta: 1893. december 21-én Bukarestben aláírták a lejárathoz nem kötött kereskedelmi egyezményt, amely ha mást nem is, az egyenlő elbánást biztosította. Ausztria ipara szempontjából volt előnyös a megállapodás, Magyarország számára nem sokat 130