Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány A Magyar Korona Országainak költségvetési kiadásai — a bevételek növekedésével párhuzamosan — lényegesen magasabb szintre emelkedtek az előző évekhez képest: 1893-ra 486 millió, 1894-re 465 millió, 1895-re pedig 469 millió Ft volt az összes előirányzat. Ezen belül a rendes kiadások 378, 395 és 421 millió Ft-ra rúgtak, azaz folyamatosan emelkedtek, csakúgy mint a beruházásokra fordított Összegek (15, 16 és 20 millió Ft). A három év ingadozása abból keletkezett, hogy 1893-ra hatalmas összeget, 86 millió Ft-ot állítottak be átmeneti kiadásokra, amelynek zömét a valutarendezéssel kapcsolatos nemesfém-beszerzésekre fordították. A következő két évre már jelentősen, 48, ill. 21 millióra csökkent az átmeneti kiadások előirányzata, bár ez is jelentősen felülmúlta az 1891-92-re ilyen célokra tervezett évi 7-8 milliós összeget. Továbbra is többlettel számolva születtek meg az éves költségvetések, az emelkedő kiadások fedezete biztosított volt. b) A valutarendezés folytatása A valutarendezés műveletének végrehajtása során a kormány egyezményeket kötött a Rotschild bankárcsoporttal egyrészt papír- és ezüstcímletek, másrészt a mintegy 16 millió Ft magasabb kamatozású arany címlet konverziójáról. Wekerle erről 1893 januárjában tájékoztatta a minisztertanácsot. (1893. jan. 7./11.) A testület ezután határozott arról, hogy a valutarendezéshez szükséges aranykészlet beszerzésének és felhasználásának ellenőrzésére hivatott hattagú országgyűlési bizottságba a Képviselőház 4, a Főrendiház pedig 2 tagot válasszon (1893. febr. 13./32.), majd az év őszén az ügyben érdemeket szerzett személyek kitüntetéséről döntött (1893. szept. 7J5., okt. 4./16.). 1894 elején formális minisztertanácsi határozat nélkül került az Országgyűlés elé egy fontos törvényjavaslat. A kormány az államjegyekből álló 312 millió aranyforintnyi közös függő adósságból 200 millió Ft beváltásáról kívánt egyezményt kötni Ausztriával, amelyet a meghozott törvény alapján végre is hajthatott. (1894. jún. IUI.) c) Az állami alkalmazottak fizetésének rendezése Ez az ügy is az előző kormány öröksége volt. 1893 elején az Országgyűlés elfogadta az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényt (1893:4. te), amelynek végrehajtása a minisztertanács 1893. március végi határozata alapján kezdődött meg. (1893. márc. 30./1.) A törvény 1893. április l-jével lépett hatályba. Az V-XI. fizetési osztályokba sorolt tisztviselők felemelt fizetést és lakpénzt kaptak. 1893-1894 folyamán a minisztertanács négy alkalommal tárgyalt még meg a törvénnyel összefüggő kérdéseket. Először a fiumei tisztviselők lakpénzének mértékét állapította meg (1893. márc. 30./4.), majd a korpótlék, a szolgálatra berendelt tisztviselők és a fővárosi telekkönyv-vezetők lakpénze, valamint az 1892:18. te. alapján kifizetett pótlékok figyelembevétele tárgyában döntött (1893. máj. 30./22.), később hatályon kívül helyezte a miniszteri illetményekre vonatkozó 1889-ben megállapított külön szabályozást (1894. jún. 18./6.), végül pedig a tengerészekre és révszolgálati alkalmazottakra, alkotott speciális szabályt (1894. okt. 29./17.). 124