Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány Az új kabinet először még az elődje által benyújtott 1893. évi költségvetéssel, ill. a három hónap pénzügyi felhatalmazást kérő törvényjavaslat letárgyaltatásával foglalkozott. A felhatalmazási törvény elfogadása után 1892. december 12-én kezdődött meg a nyolc tárgyalási napon át tartó általános költségvetési vita. A részletes tárgyalás pedig 1893. január 9-től folyt. Ennek elhúzódása tette szükségessé a felhatalmazás két hónappal való meghosszabbítását. A költségvetést végül 1893. április 18-án szavazta meg a Ház. (1893, febr. 13/30.) 1893-ban és 1894-ben a következőképpen alakult a költségvetés előkészítése: A közös minisztertanács határozata A delegációk döntése Országgyűlés elé terjesztés A Képviselőház döntése 1893-ban: 1894-ben: április 22. március 29. június 19. október 7. szeptember 27. október 9. december 9. 1895. február 18. A közös minisztertanács e két évben idejekorán meghozta döntését, a delegációk 1893-ban rövid időn belül, de a következő évben meglehetősen későn határoztak. Mindenesetre a kormányciklusban a költségvetés csak a delegációk szavazását követően került az Országgyűlés elé. A minisztertanács a korábbi években megszokott menetrend szerint — az említett apró eltéréssel — végezte feladatát: április folyamán a miniszterelnök-pénzügyminiszter beszámolt a közös minisztertanács döntéseiről (1893. ápr. 27./L, 1894. ápr. 16/6.), július 15. volt a tárcatervezetek elkészítésének határideje (1893. máj. 30/18., 1894. jún. 18/8.), majd a testület ezeket 1893ban július és szeptember folyamán hat alkalommal (1893. júl. 15/14., júl. 16/3., júl. 17.,júl. 18/2., szept. 7/17., szept. 15/1. és 2.), 1894-ben pedig szeptember folyamán öt alkalommal (1894. szept. 12./7., szept. 13/3., szept. 14/15/1. és 8., szept. 16/2., szept. 21/13.) tárgyalta meg és véglegesítette. 1893-ban a Képviselőházban különösebb fennakadás nélkül folyó vita lehetővé tette, hogy a költségvetés időben tető alá kerüljön, így a november végén benyújtott felhatalmazási törvényjavaslat érdemi tárgyalására már nem volt szükség. (1893. nov. 25/6.) 1894 őszén azonban a kabinet helyzetének időközbeni megrendülése miatt vontatottabbá vált a költségvetési vita, és nem kecsegtetett a gyors lezárás reményével. A kormány ezért két hónapra szóló felhatalmazást kért és kapott, amit később még meg is hosszabbítottak. A költségvetés elfogadása a következő kormány idejére húzódott át. (1894. dec. 9.Z28.) A Wekerle-kormány is érvényesítette elődjének a pénzügyi egyensúly fenntartását követő, ugyanakkor a fejlesztési igényeket mérsékelten kielégítő költségvetési politikáját. A haderőfejlesztés fokozódó követelményei miatt jelentősen növekedtek a hadikiadások. A két kormány ebbe azért ment bele viszonylag simán, mert a közösügyi költségek elsődleges fedezetéül szolgáló vámbevételek 1887 óta emelkedtek (1887-ben: 36, 1890-ben 41, 1891-ben 43, 1892-ben 45, 1893-ban: 49, 1894ben: 53 millió Ft).

1 Kevesebbet kellett igénybe venni a két állam saját bevételeiből. 1893-ban a haderő vezetői elérték, hogy a közös minisztertanács megszavazzon egy hat évre szóló, a Honvédségre is kiterjedő hadfejlesztési programot 94 millió Ft-os többletkiadás biztosításával. Ennek következtében a közösügyi kiadásokat 1893-ra 145, 1894-re 149, 1895-re 153 millió Ft összegben irányozták elő. 123