Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

ellentmondását, majd a jelen nyolcadra tegyen jelentést az eljárásról. [A szöveg a konventnek adott utasításáig lényegében megegyezik a nádor 1417. dec. 10-i okl.-ének (1223) szövegével.] Minthogy most a felperes (proc. magnus György) bemutatta a konvent 1417. dec. 18-i jelentését (1258), amelyből meggyőződött arról, hogy a felperest a határok kijelölése után ellentmondás nélkül beiktatták a birtok és tartozékai, notanter Sary birtokba, az ország vele ítélkező nemeseivel Kethhel birtokot Sary birtokkal együtt örökre neki ítéli authoritate nostra iudiciaria mediante. 1739. évi megyei jegyzői hiteles másolat. SML 111, Hunyady cs. lt. 3. (DF 288453.) 1583 Márc. 3. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. A perben, amelyet Kezew-i Pál fia: György és a másik Pál fia: Mihály indított Zechen-i Konya bán fia: Simon és fia: Miklós ellen, mert Neklynch-i jobbágyaikkal elfoglaltatták és bevettették a régtől Kezew birtokhoz tartozó - a per folyamán 50 ekealjnyira becsült Nogmezew nevű földet (vö. ZsO III. 396, 900, 2659), minthogy az időközben elhunyt Simonnak a fia: Miklós mester (proc. Liberche-i Imre) oklevelek bemutatását ígérte annak bizonyítására, hogy a föld Neklynch birtokhoz tartozik, elrendelte, hogy 1413 vízkereszt nyolcadán mutassa be azokat (vö. ZsO IU. 2921), ennek azonban ismételten távol maradva - mindaddig nem tett eleget, amíg három vásáron kikiáltással meg nem idéztette. Ekkor a felperesek (proc. Mihály famulusa, Péter fia: György) bemutatták az ő 1412. máj. 20-án Nógrád és Hont megyéknek prope villám Gyarmath tartott közgyűlésén kiállított oklevelét, amely szerint a közgyűlésen Hont megye alispánjai, szolgabírái és az esküdt ülnökök a felperesek kérésére eskü alatt erősítették meg, hogy az említett föld usque rivulum Dethnichepataka vocatum mindig Kezew birtokhoz tartozott, azt Simon elfoglaltatta, és fia: Miklós használja. Az alperes Miklós mester (proc. Liberche-i Jakab diák) viszont a budai káptalannak 1408. dec. 20-án kelt, Béla király 1260. évi - többek között Trebgozd föld határait leíró oklevelét (Reg. Arp. 1245) - átíró privilégiumát mutatta be, kijelentve, hogy Terbogozd birtoknak itt leírt határai a vitatott földet a dicta possessione Kezew ad dictam villám Neklinch distingerent et sequestrarent. Minthogy a határok kijelölése nélkül nem tudott dönteni, kérte a sági konventet, hogy Mihály-nap 15. napján (okt. 13.) előbb a felperesek útmutatása szerint jelölje ki Kezew birtok, következésképp a vitatott fold határait az említett Dethnichepataka nevű patakig, majd az alperes útmutatása szerint az általa bemutatott oklevélben leírt határok alapján határolja el Neklinch birtokot Kezew birtok és a vitatott föld felől, az utóbbit becsülje meg lege regni requirente, és ha az oklevélben leírt határ Neklynch és Kezew villa-k és Nogmezew föld között húzódik, figyelje meg, hogy jól láthatók-e az ott jelzett határjelek, majd Mihály-nap nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról. Minthogy ekkor - miként a felperesek a konvent jelentésével igazolták - az alperes távolmaradása miatt nem tudták végrehajtani az előbbieket, az alperest a szokásos bírságban elmarasztalva, vízkereszt 8. napját (jan. 13.), majd György-nap 15. napját (máj. 8.) tűzte ki az eljárás lefolytatásának időpontjául. Mihály-nap nyolcadán, amikorra a pert halasztották, a felperesek bemutatták a konvent jelentését az eljárásról, amely szerint György-nap 15. napján Strasemplye-i Márk nádori jegyző nádori ember a konvent két kiküldöttével Mihály felperes és az alperes említett ügyvédje jelenlétében előbb a