Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

tűnik, hogy a várjobbágyok elődeit Béla és László királyok olyan kiváltságokkal ru­házták fel, quibus veri et naturales servientes nostri regales ultra Drauam constituti sunt presigniti, és e kiváltságaikat Lajos király is megerősítette. Midőn tehát ő a bir­tokot az alperesnek adományozta, ezt csakis a várjobbágyok jogainak épségben tar­tása mellett tehette. Ezért regio sub edicto szigorúan megparancsolja, hogy Kowar-i Pál mester nádori ítélőmester (egr.) vagy Jakab mester diffinitor causarum in speciali presentia nostre maiestatis vertentium jelenlétében - akit közülük a panaszosok meg­jelölnek - a csázmai káptalan tanúsága mellett hívják össze és hallgassák ki a birtok szomszédait és határosait, és amennyiben vallomásaik alapján a panaszok igaznak bizonyulnak, akkor további parancsára nem várva és tekintet nélkül arra, hogy az alperesek facta eis superinde monitione esetleg nem küldik el procurator-ukat, a pa­naszosokat haladéktalanul helyezzék vissza jogaikba. Sérelmeikért az alperesek ré­széről szolgáltassanak nekik teljes elégtételt, korábbi szabadságaikban pedig tovább­ra is védjék meg őket tekintet nélkül bármilyen, jelen utasításával ellentétes okle­vélre, akár ő pro parte illorum, qui pridem intra regnum nostrum Bozne in regio nostro exercitu per Turcos/Turkos ibidem debellato perierunt seu in captivitatem inciderunt, bocsátotta azt ki, akár a királyné vagy mások. Az alpereseket mindaddig, amíg a per végleg lezárul, totiens, quotiens super hoc fueritis requisiti, szorítsák engedelmességre. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. HDA NRA 562-7. (DL 33472.) - Átírta a csáz­mai káptalan 1417. okt. 23-i privilégiumában: 1031. Uo. 562-14 (DL 33464) és Zs.-hoz intézett jelen­tésében: DL 37361. (NRA 562-14.) - Zs. 1417. dec. 22-i átírásában: DL 10513. (NRA 478-5.) - (M.) 776 Aug. 8. (Constantie, dom. a. Laurentii) Zs.-nak a történteket az előző számmal azo­nos fogalmazással elbeszélő rendelete Zerdahel-i Ders Márton volt étekfogó mester (magn.) feleségéhez (magn.). Mivel nem akarja, hogy a prédiálisok és nemes vár­jobbágyok elveszítsék szabadságaikat és kiváltságaikat, amelyekre az említett privi­légiumokon kívül további bizonyságok is volnának, ha a többi oklevelet férje nem vette volna el, és mert csak úgy adományozhatta el a panaszosokat férjének, neki és fiainak, ha őket szabadságaikban és jogaikban megtartják, továbbá mivel el akarja kerülni, hogy lelkiismeretén sérelem essék, firmo et preciso regio sub edicto meg­hagyja, hogy figyelmen kívül hagyva minden ellenkező, már kiadott vagy ezután ki­adásra kerülő oklevelet, a panaszosokat maradéktalanul visszaadva nekik birtokaikat és az általa és férje által elvett javaikat, őrizze meg szabadságaikban és kivált­ságaikban, amelyekben Ders Mártonnak és neki történt eladományozásuk előtt éltek. Ellenkező esetre másik oklevelével utasította Zantho-i Lack Dávid szlavón bánt vagy vicebánját, hogy őt, gyermekeit és hozzátartozóit kényszerítsék parancsa köve­tésére. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Itáliai hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 10602. (NRA 455-20.) - (M.) 777 Aug. 8. (in Nogida, dom. a. Laurentii) Peren-i Péter országbíró a leleszi konventhez. Iktassák be Pazdych-i Mátyást Kystharkan-i Miklós diák fiainak: Benedeknek, Dé­nesnek, Ozsvátnak és Jánosnak a Zemplén megyei Rozuagh birtokban lévő részébe,

Next

/
Thumbnails
Contents