F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)
Iratok
a községben megnyugvást, és az igazság felderültének bevárását eszközleni, mind pedig azokat, kik talán nem a rend fenntartása, s igazság kiszolgáltatása, hanem a talán megürülendő állomás elfoglalása után vágyódnak, kellőképp visszatartóztatni igyekezzék. [...] bírói ítéletet a főigazgatóságnak megküldötték, s a törvényszéki ítélet nyomán Bortschellernek, noha a vádtól egészen felmentetett, helybeni maradását kivihetetlennek nyilvánítván, miután a törvényszéki választmány őt a községgel ki nem békíthette, s miután maga Bortscheller más állomásra leendő áttételét a törvényszék előtt tett nyilatkozatában óhajtotta, arra kérték a főigazgatóságot: hogy ezen népes községben a felzavart kedélyek lecsillapítására, s több kellemetlenségek kikerülése tekintetéből Bortscheller Szentannáról távolíttatnék el, s más állomásra tétetnék át. [...] aképp [...], hogy Steyer János szentmártoni 1° osztályú tanító Szentannára jöjjön, helyét pedig Bortscheller Ádám, ha a község beleegyezik, foglalja el. Megkell jegyeznem: ez azon Steyer János, ki Bortscheller Ádámmal 1846. évben a szentannai tanítóságra pályázott, s kit már akkor édesatyjának helyben 33 év óta feddhetetlen s közönségesen tisztelt tanítónak tekintetéből, hogy öreg atyjának végnapjait ápolja s vigasztalja, a község már akkor mindenek előtt megkülönböztetni kívánt, de reá nézve a kijelölés Pfeiffer Jósef igazgatónak különös fogásai által aképp ütött ki: hogy abban, ha mégis a próbatét után őáltala szerkezett sorozatot a községtől eredő kijelölésnek lehet mondani, Bortscheller l ő helyet, Steyer pedig 2 kat nyert, s az igazgatónak nagyon kitűnő ajánlata mellett a kineveztetés nem ennek, de amannak jutott, [...az igazgató eljárásának részletezése...] 1. Hogy noha az iskolát maga egyedül a község építette, maga költségével, s tetemes áldozatival föltartja, mégis a pályázati próbatét megbírálásához s a kijelölés megállapításához mind a négy helybeli urasági tiszt, a négyezernyi lakosokból álló község részéről pedig szinte négy képviselők bocsáttattak, miáltal az egész község teljesjogú igénylete a négy tisztnek egybehasonlíthatlanul csekélyebb érdekű akaratja által egyensúlyba tétetvén, az elhatározás tulajdonképp az igazgatóé lett. 2. Ezen kijelölést, melyhez az elemi tanodák rendszabályainak 61. § szerint 1 a községnek csakugyan teljes joga volt, amint feljebb említem, csak próbatét eredményének, nem pedig a község valódi akaratja nyilvánításának kell tekinteni. Márpedig a próbatét eredménye függ ugyan nagyrészint a megvizsgáltnak ügyességétől; ámde függhet az elfogult és maga czéljait minden áron kivinni törekedő vizsgálónak, a kikérdezőnek befolyásától is mindabban, hogy ennek jól, mind pedig abban: hogy amannak hiányosan üssön ki a próbatét. Ezen okoknál fogva a felügyelő eljárása [...] nem helyeseltetett, s jövő esetekben a község óhajtásának méltányosabb tekintetbe vételére utasíttatott. [...] a felügyelő [...] a megrendelt állomási cserét megsemmisíteni, s községével folytonos ellenkezésbe megmaradni hitelhetőleg törekedett [...] Bortscheller Ádám hivatalkodását Szentannán karácsonhó végével megszüntettem, megkímélvén azonban őtet azon leverő kénytelenségtől, miszerint vetélytársának helyére szoruljon, ahol egyébképp a község is nem hajlott az ő elfogadására, [...] szabad választást engedtem neki más két megürült tanítói állomás közt,
