F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)
Iratok
4 er A rajzelsőpéldányok szaporítására a város részéről kirendelt évenkénti 100 pgő (pengő) forint kevesebb, semhogy a hiány ezen átolányból pótoltathatnék. Ezen hiányok megszüntethetésére kérelmezi Landau tanár, hogy l ör a rajztanoda láttassék el minél előbb elegendő számú s tágas rajzteremekkel. 2 or a rajztanítói személyzet szaporíttassék, s jobban díjaztassék. 3 or hogy a különnemű rajzok elválasztassanak, s külön-külön tanítók által taníttassanak. 4 er a rajzosztályok felügyelésével, az idősb tanár bizassék meg. 5 ör az építészeti és szabadkézi rajztanítványok számára ösztöndíjak alapíttassanak azon jelesbek segedelmezésére, kik magok bővebb kimiveltetését Bécsben, Parisban, Rómában kívánnák, - s érdemeseknek találtatnának - eszközölni. Juhbal Károly ipartanodái rajztanár, az elősorolt hiányokat valóknak nyilvánítván, az első pontot illetőleg úgy vélekedik, miszerint a növendékek számához arányított elég számos és tágas rajzteremekről mindenesetre gondoskodni kell; ami azonban a rajztanodát illeti, annak építése felfüggesztendő volna a tanintézeteknek, s ezek között a rajztanodáknak czélszerűbb elrendezéséig; - a tanári személyzet szaporítását, s jobb díjazását méltányos igénynek tartja; - a különnemű rajzolásnak egymástóli elválasztását czélszerűnek elesmeri, de a szakrajzokat a netalán felállítandó különnemű tanintézetekbe véli utasítandóknak: - az elválasztott szakbeli rajztanítás felügyelésével nem az öregebb tanítót, hanem a tanodái igazgatót véleményezi megbízandónak; - az indítványazott ösztöndíjazást elemi rajztanodákban czélszerűnek nem tartja; mert ezekben a növendékek magokat oly fokra ki nem képezhetik, miképp őket külföldön sikerrel utaztatni lehetne; -[...] Ezeket előre bocsájtván, egyéni véleményemet következendőkben összpontosítom: Valamint minden tanintézetek, úgy a rajztanodák is czélt tévesztenek, 1/ ha belszerkezetük hiányos, 2/ ha a tanításra okvetlen megkívántató hely s felszerelési kellékeket nélkülözi, 3/ ha tanári személyzete kevesebb, semhogy az oktatásokban a növendékek mindegyike részesülhetne, - 4/ ha a tanárok díjazása oly csekély, hogy abból a létezhetés első kellékeit sem födözhetvén, mellékkereseteket kénytelenek hajhászni, ahelyett, hogy magokat szakj okban bővebben kiképezhetnék. A pesti elemi tanodában ezen lényeges hibák, hiányok a fennérintetteknél fogva mind előfordulnak, ugyanis l ör Vegyesen taníttatik a rajzolásnak minden neme, sőt még a táj, és alakfestés is; ez fölötte nagy hiba; ez nem elemi rajztanodának, hanem művészi Académiának feladata. Az elemi tanodákhoz fiókosított pesti rajztanodának czélja inkább műipari, mint művészi; ennélfogva csak a műipari rajznemekre kell szorítkoznia. Az elemi rajztanodák rendeltetését aképp fogom fel, miszerint feladatuk, hogy a/ oly ifjak, kik az elemi tanodákból nem ipartanodákba, hanem közvetlen a kézműi pályára lépnek át, már az elemi rajztanodákban megszerezhessék
