A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

pust, majd abból kinöveljük a magasabb típust. Ez egy káros, helytelen, rossz felfogás, ezt mindenki a fejéből verje ki. Az alacsonyabb típusnál, azt gondolom, helyes az, és valaki felszólalásában el is mondta ezt az álláspontot, hogy nem állami tartalékföldön. Mert állami tartalékföldön alacsonyabb típust ne szervezzünk, ezt különben a felszólalásukban sokan mondták. Azonkívül megkövetelni az alapcszabály szerinti működést. Az sem tartható - és a párt mindig mondta -, de mégis megyetitkár elvtársak úgy szólalnak fel, hogy meg kellene követelni, mert a megyében a háromnegyed része nem így dolgozik. Ha nem így dolgozik, a SZOVOSZ nem tudja elrendelni, hogy így dolgozzon, amelyik nem hozzátartozik, akkor oszlassuk fel inkább, de az alapszabály szerinti működést követeljük meg mindenhol. Viszont az is világos gondolom - a KB ülésén, hogy nem fogadható el az az álláspont sem, hogy a tsz vagy semmi. A jövedelemelvonás kérdéséről egész röviden. Én nem helyeslem Dögei elvtárs álláspontját, egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik erről megmondták véleményüket. Helyeslem tehát azt, amit Antos, Czinege, K. Nagy, Horváth [András] és még többen mások elmondottak, hogy hogyan kell a jövedelmet elvonni. Olyan felszólaló nem volt, aki erről a kérdésről ne beszélt volna, és ne mondta volna el álláspontját, hogy tényleg el kell vonni jövedelmeket, de olyan módon, ahogy erről az elvtársak beszéltek. Ajövedelemelvonásnak a helyes, célravezető módja, ami összhangban van a mi mezőgazdasági politikánkkal. Az a megfogalmazás, hogy a tsz-jövedelmet emelni, és nem az egyénieket elvonni, mondta Cseterki elvtárs. Első hallásra teljesen helyes álláspont, de ez a dolognak csak az egyik fele. Pontosan így mondtad, Cseterki elvtárs, és ha a Dögeivel vitatkozol, akkor kb. a te álláspontodon vagyok, de a tsz-jövedelmet emelni, és az egyéniektől is elvonni, törvényes, normális eszközökkel úgy, hogy a tsz jövelemét emeljük [sic!]. A kettőt össze is kötve. Persze sokkal nehezebb, sokkal több munkát, fejtörést követel meg, minden szervben, az FM-ben is, Nyers elvtárséknál is, mindenhol; több munkát követel meg, mint hogyha kimondjuk azt, hogy elvonni a jövedelmet, azután csinálunk valami állami rendeletet, ami azután semmi jót nem hozhat maga után. A tsz-gépesítés kérdéséről. Többféle álláspont is merült fel itt. Az én véleményem az, hogy szántótraktort csak azoknak, akik példamutatóan az állam felé teljesítik kötelezettségüket. De azt nem tartanám helyesnek kimondani, hogy csak azoknak, akik öt évre mindent lekötnek. Én megértem Kádár elvtársat, hogy ő nagyon dühös akkor, amikor különféle szétosztogatás stb.ről szó van, de hát ilyen tsz-ünk nincsen, nem is igen lesz, aki az utolsó morzsáig az állam felé dolgozik. És az elvtársak felszólalásaikban el is mondták, hogy sok jövedelemtől fosztaná meg a tsz-t, hogyha nem menne a piacra is, és nekünk sokszor helyes is, hogyha a piacra megy mondjuk egy Balaton környéki tsz. Jó, hogyha nyáron a Balatont rögtön ellátja, és más helyeken is jó, pl. a bányavidéken is jó, hogyha a tsz odamegy bányászokhoz, és nem várja meg, hogy tőle felvásárolják pesti felvásárlási szervek, azok vigyék le a bányászokhoz. Énnekem az az álláspontom, hogy hitelbe is lehessen adni szántótraktort tsz-eknek, persze kiértékelés és elbírálás dolga, de ahogy erről K. Nagy elvtárs beszélt, olyan formában teljes mértékben egyetértek vele. 866