A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

pust, majd abból kinöveljük a magasabb típust. Ez egy káros, helytelen, rossz felfogás, ezt mindenki a fejéből verje ki. Az alacsonyabb típusnál, azt gondolom, helyes az, és valaki felszólalásá­ban el is mondta ezt az álláspontot, hogy nem állami tartalékföldön. Mert ál­lami tartalékföldön alacsonyabb típust ne szervezzünk, ezt különben a fel­szólalásukban sokan mondták. Azonkívül megkövetelni az alapcszabály sze­rinti működést. Az sem tartható - és a párt mindig mondta -, de mégis megyetitkár elvtársak úgy szólalnak fel, hogy meg kellene követelni, mert a megyében a háromnegyed része nem így dolgozik. Ha nem így dolgozik, a SZOVOSZ nem tudja elrendelni, hogy így dolgoz­zon, amelyik nem hozzátartozik, akkor oszlassuk fel inkább, de az alapsza­bály szerinti működést követeljük meg mindenhol. Viszont az is világos ­gondolom - a KB ülésén, hogy nem fogadható el az az álláspont sem, hogy a tsz vagy semmi. A jövedelemelvonás kérdéséről egész röviden. Én nem helyeslem Dögei elvtárs álláspontját, egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik erről meg­mondták véleményüket. Helyeslem tehát azt, amit Antos, Czinege, K. Nagy, Horváth [András] és még többen mások elmondottak, hogy hogyan kell a jövedelmet elvonni. Olyan felszólaló nem volt, aki erről a kérdésről ne beszélt volna, és ne mondta volna el álláspontját, hogy tényleg el kell vonni jövedelmeket, de olyan módon, ahogy erről az elvtársak beszéltek. Ajövede­lemelvonásnak a helyes, célravezető módja, ami összhangban van a mi mezőgazdasági politikánkkal. Az a megfogalmazás, hogy a tsz-jövedelmet emelni, és nem az egyénieket elvonni, mondta Cseterki elvtárs. Első hallásra teljesen helyes álláspont, de ez a dolognak csak az egyik fele. Pontosan így mondtad, Cseterki elvtárs, és ha a Dögeivel vitatkozol, akkor kb. a te állás­pontodon vagyok, de a tsz-jövedelmet emelni, és az egyéniektől is elvonni, törvényes, normális eszközökkel úgy, hogy a tsz jövelemét emeljük [sic!]. A kettőt össze is kötve. Persze sokkal nehezebb, sokkal több munkát, fejtörést követel meg, minden szervben, az FM-ben is, Nyers elvtárséknál is, minden­hol; több munkát követel meg, mint hogyha kimondjuk azt, hogy elvonni a jövedelmet, azután csinálunk valami állami rendeletet, ami azután semmi jót nem hozhat maga után. A tsz-gépesítés kérdéséről. Többféle álláspont is merült fel itt. Az én véleményem az, hogy szántótraktort csak azoknak, akik példamutatóan az ál­lam felé teljesítik kötelezettségüket. De azt nem tartanám helyesnek kimon­dani, hogy csak azoknak, akik öt évre mindent lekötnek. Én megértem Kádár elvtársat, hogy ő nagyon dühös akkor, amikor különféle szétosztogatás stb.­ről szó van, de hát ilyen tsz-ünk nincsen, nem is igen lesz, aki az utolsó morzsáig az állam felé dolgozik. És az elvtársak felszólalásaikban el is mond­ták, hogy sok jövedelemtől fosztaná meg a tsz-t, hogyha nem menne a piacra is, és nekünk sokszor helyes is, hogyha a piacra megy mondjuk egy Balaton környéki tsz. Jó, hogyha nyáron a Balatont rögtön ellátja, és más helyeken is jó, pl. a bányavidéken is jó, hogyha a tsz odamegy bányászokhoz, és nem vár­ja meg, hogy tőle felvásárolják pesti felvásárlási szervek, azok vigyék le a bányászokhoz. Énnekem az az álláspontom, hogy hitelbe is lehessen adni szántótraktort tsz-eknek, persze kiértékelés és elbírálás dolga, de ahogy erről K. Nagy elvtárs beszélt, olyan formában teljes mértékben egyetértek vele. 866

Next

/
Thumbnails
Contents