A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A káderátcsoportosítás kérdése. Egyetértek azzal, hogy nem elsősorban szakembereket kell leküldeni, de néhány kikötést kell tenni. Olyan emberek, akik szeretik, ismerik a falusi életet, olyan emberek lehetőleg, akik odamen­nek, ahol őket várják, ahol őket hívják [sic!], olyan embereket, akik poli­tikailag alaposan felkészültek, olyan embereket, akik bírják a nehézségeket, és nem ijednek meg, ha nehézségek merülnek fel, és néhány ilyen kritériuma van annak, ha valakit leküldünk. És éppen ebből eredően azt mondom, hogy túlzott az az irányzatunk, hogy 1500-2000 kádert küldjünk le. Én javaslom, hogy mivel most úgy határoztunk, hogy egy év múlva újra megtárgyaljuk egy bizonyos helyzetben, a tsz kérdését, határozzunk csak egy esztendőre. Határozzunk úgy, hogy kb. 500 elvtársat kell leküldeni egy esztendőre, tehát nem 1-2 év alatt, majd ráérünk egy év múlva azt mondani, hogy most háromezret küldünk. Most határozzunk úgy, hogy 500 embert küldünk le egy év alatt. Engem a KB-ülésen [sic!] általában nagyon optimistává tesz a tsz-fej­lesztés kérdésében. Úgy gondolom, hogy megerősítette meggyőződésünket, hogy helyes úton járunk. Zavar egy kicsit az, hogy Dögei elvtárs nem szólalt meg, nem tudom, hogy mi az álláspontja. Ha fenntartotta az álláspontját, akkor nekünk keserves nehézségeink lesznek egymással, Dögei elvtárssal. Biztos vagyok abban, hogy aki az álláspontját ezután fenntartja, a KB ülése után, annak saját magának lesz elsősorban nehézsége, és nekünk csak legfel­jebb egy rövid ideig tartó fejfájásunk. Én remélem azt, hogy hatástalan a KB ülése Dögei elvtársra sem lesz. Hogyan készüljön el a KB-határozat? Javaslom a KB-nak, hogy bízza meg a Politikai Bizottságot, hogy három héten belül dolgozza ki a határozatot az el­hangzott hozzászólások - beleértve az én hozzászólásomat is - alapján. Javaslom, hogy ne kelljen a KB-ülést összehívni a PB kidolgozott határozata után. Hogy milyen körben tárgyaljuk meg? A határozat felhasználásának a módja? Én fenntartom a jvaslatomat, amit bevezetőben mondtam, azzal, hogy azon belül a PB-ra bízza rá a KB, hogy abban a körben-e, pártmunkások egy bizonyos körében tárgyaljuk meg - kb. ennyire redukálnám a javasla­tomat - és a PB döntse el, hogy abban bennfoglaltatnak-e a járási pártbi­zottságok, vagy csak a megyebizottságok. És kinek adjuk oda. A két aktíva, amit javasoltam, megyebizottsági aktívát, azt javaslom továbbra is a KB-nak, hogy így csináljuk, de az egészet, ezt a megyei aktívát FM és SZOVOSZ aktívát, előzze meg egy aktíva, amit a PB tart a határozat kiadása előtt, kb. 3-400 résztvevővel. Hogy a legfontosabb embereknek a PB magyarázza meg ezt a határozatot, hogy semmiféle zavar ne legyen. És utána legyenek meg a szük­séges egyéb aktívák. Volt itt olyan kérdés is, mint a földjáradék, nem tértem ki rá. Három hét ebben a kérdésben igen komoly idő, ezért azt javasoljuk, hogy a KB határozatként mondja ki, hogy a három hetet se tétlenkedjék el az il­letékes szervek, a Falusi Osztály, 142 a PTO a párt részéről, megfelelő állami szervek, szakemberek bevonásával szükséges intézkedéseket azokban a kérdé­sekben, amikről szó volt, dolgozzák ki, megfelelő kormányhatározatokat ké­szítsenek elő, illetve még a határozat előtt is ki lehet adni, ami itten teljesen világos volt [sic!]. Pl. a felvásárlással kapcsolatos kérdések stb. Most a földjáradékról. Én javaslom továbbra is az előterjesztésben szerep­lők elfogadását. Szerintem a földjáradékot törvényileg rendeznünk kell, de a 867

Next

/
Thumbnails
Contents