A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

tagjai, többen. Hát azért Dögei elvtárs, Nyers elvtárs, mások, és a PB hagyta jóvá. Azt állítom, hogy Gyenesnek ott valami nagy befolyása lett volna, az én tapasztalatom szerint nem [sic!]. De nem volt Matolcsinak sem, én nem mondom, én magam is nagyon nekirohantam. Hát ilyen sustorgás volt, ők döntöttek, mit mondjak? Ilyen fuvolázó megjegyzés volt, de senki szép szeméért az én személyemben nem fogok hallgatni, csak arra, amit tényleg az ember helyesnek ítél. Én erről nem is akarok vitakozni, de azt állítom, hogy az Agrárpolitikai Bizottság összegészében a párt vonalát képviselte. Ez meggyőződésem. A másik dolog. Én azzal a megfogalmazással nehezen tudok egyetérteni, hogy a Mezőgazdasági Osztály vitte volna itt a jobboldali vonalat. Mert Kádár elvtárs nem ezt mondta, de bizonyos hozzászólásokban ez ki lett mondva. KADAR elvtárs: Ezt én is mondom. MOLNÁR elvtárs: Mindjárt, a gyakorlatban. Persze nem is az én dolgom, én erre nem is tartok igényt, én csak elmondom a magam észleléseit, de hogy az FM-nek, és hozzáteszem, más szerveknek is nagy mulasztása van. Hát azért engedtessék meg, ha az FM-re várunk, akkor mi nem tudjuk 57 nyarára a 260 szövetkezetből a 220-at visszaállítani. Hát azért tessék talán megvizsgálni, hogy mi van a gépállomásokkal? Horváth elvtársat igazolom, a gépállomás minden, csak nem bázisa a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Hát miért kellett szétzülleszteni 57 tavaszán a gépállomásokat

100 úgy, és egy toldozó-foldozó vállalatot csinálni belőle? Egyébként Szőke Mátyás elvtárs is tagja volt az Agrárpolitikai Bizottságnak akkor.

101 Szóval, elvtársak, ezt meg kell vizsgálni. Az nem megy, amit a gépállomások ma is csinálnak. Vegyük sorba. Miért kellett a 3004-esnek januárban megjelenni, amikor a tervekkel már túl voltunk, a 3004-est nem tudtuk lényegesen realizálni. így van, de ez azt jelenti, hogy januárban jelenik meg, mi levisszük májusban. És egyáltalán, én tűrhetetlennek tartom, hogy most vitatkozzunk olyan határozatokon, amik nem lettek végrehajtva, és hogy mondjunk véleményt. 1958 februárjában megjelent a szakcsoportokra vonatkozó határozat. Mikor jelent meg a működési szabályzat? 58 júniusában. Bizonyos káosz van még mindig, a tszcsket vitatjuk, jók vagy nem jók. Én azt állítom, jók, majd beszélünk róla. Bizonyos körülmények között jók. Ha nincs működési szabályzatuk, az szentség. Kádár elvtárs nagyon helyesen megállapította, hogy mit kell tennünk, de kérjük, ne hagyjuk az éveket múlni, hát a szocialista rendet a tudatosság, a szervezettség jellemzi, akkor miért lóg az FM? Én állítom - így fogalmazzák meg mások is - az FM jobban ingadozik, mint egy középparaszt. Nagy dolgokban is, kis dolgokban is. Elvtársak! Elnézést kérek, de szóval annyira komoly ez a téma, hogy talán nem olyan precízen fogalmazom meg, mert megtehetném azt, hogy elmondanék egy szép hozzászólást, a marxizmus-leninizmus állásfogalásával a szövetkezetek átszervezésében. Ezt egyébként nálunk már egy falusi titkár is nagyon szépen megcsinálja. De ettől nem jutnánk előre. És felsorakoztathatnék még egypár dolgot, de rátérek a harmadik kérdésre. Nagyon lényeges, hogyan alakul a párt, a párt vezetése falun. Én azzal egyetértek, hogy a mezőgazdaság átszervezését a falusi kommunisták nélkül megvalósítani nem lehet. Azt is lényeges kérdésnek tartom, hogy kik a párt 783