A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

meg. Hát aki 15 perc alatt meg tudja mondani, annak nem kötelező a 30 percig tartó beszélés. Elvtársak! Másodszor is felhívom a Központi Bizottság tagjainak figyelmét, hogy amennyire lehet, a felszólalásban az ismétléseket kerüljék el. Még szeretném, elvtársak, bejelenteni, hogy Apró és Gáspár elvtársak az újító kongresszus

92 miatt vannak távol, Kaszapovics elvtárs pedig zárszámadást tart a termelőszövetkezetben, és emiatt ma nem vesz részt az ülésen. A KB mai ülésének

93 első szónoka Tömpe István elvtárs, utána következik Horváth András elvtárs. TÖMPE ISTVÁN elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Az előttünk álló közvetlen feladat az eddigi politikánk továbbfejlesztésével a parasztságnak a párt és a kormány iránti bizalmát erősíteni és szélesíteni. A döntő feladatnak alárendelve kell tovább szilárdítani a termelőszövetkezetek gazdálkodását, jelentősen előrelendíteni számszerű fejlesztésüket, tovább segíteni a kisárutermelő parasztot, hogy gazdaságainak korlátain belül termeljen, ugyanakkor korlátozni a kisárutermelésből adódó kapitalista tendenciák érvényesülését, üldözve a kizsákmányolást és a spekulációt. A nyolcas bizottság előterjesztése erről szól, egypár kérdést azonban szeretnék külön aláhúzni, elsősorban a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban. Véleményem az, hogy ezeket a feladatokat, amelyek előttünk állnak, elsősorban a munkás-paraszt szövetség további megerősítésével és egyes oldalainak továbbfejlesztésével tudjuk sikeresen végrehajtani. Azért is szükségesnek tartom ezekről a kérdésekről részleteiben beszélni, röviden, mert az a véleményem, hogy a bizottság által az előterjesztésben megjelölt helytelen álláspontok alapvető oka a munkás-paraszt szövetség tartalmának és céljának téves értelmezésében van. A munkás-paraszt szövetség rendkívül érzékeny, annak helyes alkalmazása úgy történik, mint tesszük jelenleg is, hogy egész társadalmunkra, a szocialista építésre kedvező, pozitív hatással van, nagy lendületet biztosít az építésben, ezt bizonyították a választási eredmények is. De hogyha megsértik, mint ez történt az ellenforradalom előtti időkben, akkor ez az egész társadalmunkra nagyon komoly károkkal járt. Ennek oka abban is volt, hogy minálunk - mert 14 év óta folyik ez a nagy társadalmi átalakulás a munkásosztály és a parasztság összefonódása rendkívül erős, és szinte azt lehet mondani, hogy alig van parasztcsalád, amelyiknek fia vagy lánya ne lenne munkás, katona, tisztviselő. Mi arról beszéltünk eddig, hogy a munkásosztály az egész dolgozó parasztsággal van szövetségben. Ez feltétlenül helyes, ami a lényegét illeti, de nem pontos, és éppen azért félremagyarázható. És azonkívül úgy gondolom, hogy a munkás-paraszt szövetségnek egyes oldalait ebben a helyzetben tovább kell fejleszteni, hogy előbbre tudjunk menni. Azt hiszem, hogy a teljes meghatározás így szólhat: A munkásosztály támaszkodva a termelőszövetkezeti és szegényparasztságra, szövetségben a középparaszttal, harcol a kapitalista tendenciák, a kizsákmányolás és spekuláció ellen, a proletárdiktatúra erősítéséért és a szocialista társadalom felépítéséért a falun is. Ha ez a meghatározás helytálló, és én gondolom, hogy lényegében helytálló, gondolok annak a harmadik részére, harcol a kulák ellen, én úgy gondolom, hogy harcoljunk a kapitalista tendenciák, a kizsákmányolás, a spekuláció ellen. Ha tehát ez a meghatározás helyes, akkor ebből kü761