A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

velük, elkésett mint előadó, de a SZOVOSZ-előadó odament, azt mondta, hogy miért várnak emberek. Na megmondták, s nyomban megalakította velük a szakcsoportot. Szóval, az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek és szakcsoportok, ha megvan a szüksége, akkor gazdaságilag és politikailag meg kell csinálni. De legyen alapszabályuk, amelynek alapján dolgozzanak, amennyiben attól eltérnek, semmiféle kedvezményben őket részesíteni nem szabad. Arról van szó, hogy a szakcsoportokat, az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeteket is, hogy nemcsak az, aki gazdájuk a SZÖVOSZ-nál fent, törekszik, versenyez, hogy minél több szakcsoportról tudjon beszámolni, ez nem volna baj, hanem a parasztok is törekszenek a szakcsoportba, különösen ha még felvetik nekik azt is esetleg, talán úgy a fülébe súgva, hogy ebben az esetben megszabadul attól, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet miatt, vagy másfajta miatt nyaggassanak, így vagy úgy a fokozatossággal általában, mert ha az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetben akár szakcsoportról, akár termelőszövetkezeti csoportról legyen szó, azért versengenének, hogy minél több szocialista alkotás legyen a szakcsoportban, vagy abban az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetben, akkor én megérteném, akkor én helyeselném, és azért mondom, hogy alapszabályt kell csinálni, hogy az alapszabályban próbáljuk biztosítani ezt. Ebben az esetben nem lesznek a mezőgazdasági szocialista termelőszövetkezeteknek a kárára, mert különben határozottan a kárára vannak. Valamikor vitatta velem a Donáth,

88 hogy törvényszerű, hát törvényszerű, tisztelt Központi Bizottság, hogy így legyen. A kettős feladatról már említést tettem, szerintem ha a tagosítást el lehet kerülni, ha a termelőszövetkezetbe nem kimondottan kipofozva visszük be az embereket, ebben az esetben meg lehet oldani, meg lehet valósítani. Én úgy gondolom, hogy az anyagban ez egy kicsit el van bújtatva, világosan lehetne benne, hogy az egy falu, egy szövetkezet, másrészben a meglévő kisebb szövetkezeteknek az okos felfejlesztése. Nekünk volt egy javaslatunk, amivel nem foglalkoztak, bár nem mondhatjuk, hogy nem vettek sokat figyelembe belőle, a mi számításunk szerint, a megállapításunk szerint 4 millió kat. hold földet lehetne szövetkezetesíteni tagosítás révén. Amennyiben így tudnánk a termelőszövetkezeteink fejlődését megoldani, a kettős feladatot is megoldanánk egyidejűleg vele. KASZAPOVICS ANDRÁS elvtárs: Elvtársak! Egy-két szót az életből, magából a termelőszövetkezetből, a területről. Az átszervezéssel lehet a termést növelni, szerintem lehet, hiszen erre van már példa is, az elmúlt évben is, és az ez évben is a termelőszövetkezetekben nagyobb az átlagtermés, de ezt nekünk kell segíteni. Például azt mondják, hogy kettőn áll a vásár. így is van. Magán a termelőszövetkezeteken és a gépállomásokon. Ez a kettő, ha nincs együtt és összhangban, nem megy a termelésnek a növekedése. Például: céloztam rá előbb is, 1957-ben a parlamentben elmondtam az aggályaimat, azóta sincs javulás a gépállomásokon, és a jövőben sem látom, hogyjavulás lenne, így értem a munkagépeken is, amely igen fontos a termelőszövetkezetben is, a gépállomásokon is. Maguk a szántótraktorok már vannak annyira, hogy el tudják végezni a szántóföldi szántást, de magát a munkagépeket, a gyűrűs henger, a tárcsák és így tovább, ezek nincsenek meg, ha meg is vannak, akkor is kis létszámban, és ha megnézzük, hogy miért nincsenek meg, nincs utánuk normálhold, hogy a gépállomás 757