A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

munkát. Győr megyében ez a munka már megkezdődött. A Győr megyei munkastílust szeretnénk, ha több megyében is átvennék. Sok helyen az a tapasztalat, hogy három-négyszáz ember is belépett a termelőszövetkezetekbe. Csongrád megyében inkább kizárások vannak. Egyszóval a szervezőmunkát elindítottuk, s arra hívtuk fel a megyebizottságok figyelmét, hogy e munka elindításával elsősorban a politikai légkört teremtsék meg a tsz-fejlesztéssel kapcsolatban. Úgy látjuk, pártunk az elmúlt 10 hónap alatt elég komoly bizalmi tőkét gyűjtött össze a párt soraiban. Erre utalt Kádár elvtárs is, amikor azt mondotta, hogy a parasztság viszonya a párthoz jó. Erre a bizalmi tőkére támaszkodva, továbbá építve a zárszámadások eredményeire, jó szervezőmunkával igenis elindulhatunk, és el kell jutnunk a fejlesztési munkával annyira, amennyire csak a lehetőség engedi. A megszilárdítás problémája között [sic!] kettőt említenék: A mezőgazdasági tsz-ek problémája. Abban állapodtunk meg a megyei elvtársakkal, hogy ahol csak egy kis reménység van a termelőszövetkezeteket illetően, elválasszuk az álszövetkezetektől. A rosszakat a megyei tanácsokkal karöltve fel kell oszlatni. Több gyenge tsz-nél valóban nagy probléma a megszilárdítás. Az a javaslatunk a Központi Bizottság felé, hogy ezeknek a gyenge tsz-eknek adósságait prolongáljuk hosszabb időre, sőt indokolt esetben két-három esztendeig is adjunk lehetőséget a törlesztésre. Hitelelengedésről szó sem lehet. A gyenge tsz-ek talpra állításának ez az egyik fő tényezője. Továbbá a megyei pártbizottságoknak ki kell dolgoznia, hogyan lehet ezeknek a tsz-eknek termelését megjavítani. Ha ez sikerül, a gyenge tsz-ek hamar felzárkózhatnak a jó tsz-ek mögé. Ha mi ezt a kérdést meg tudjuk oldani, akkor a továbbfejlesztés elől a fő akadályt elhárítjuk. Szakvezetés kérdése. Itt súlyos a helyzet. Jelenleg 2500 mezőgazdasági tsz között csak 340-ben van agronómus. A kormány márciusban olyan határozatot hozott, hogy a gyengébb tsz-ek kérésére 800 agronómus keretet biztosít év végére, és fizetésük felét is az állam magára vállalja. Ebből a 800-as keretből csak 110 főt vettek igénybe. Ez a szám súlyos bírálat a párt- és az állami vezetők munkája felé is. Itt gyökeres fordulatot kell elérni. Gépállomások. Az első félévben a gépállomások 88 millió forintos tiszta nyereséget értek el. Ez pozitívum. De ennek súlyos ára van a tsz-ek rovására. A megyei elvtársak elmondották, hogy a gépállomások a tsz-ekben nem végzik el időre a munkát. Vicces szólás-mondás alakult ki, hogy jó a személyi kapcsolat a tsz és a gépállomás között, csak a traktor nem jó. A fő hiba akörül van, hogy a gépállomások nincsenek kézben tartva, tehát a vezetésben van a hiba. A gépállomások állami szerveinek e kérdésben parancsolni kell. Az állami gazdaságokról. Búzatermésátlaguk 12,40 kg volt, tehát 4 mázsával több, mint az egyéniek átlaga. Most már az állami gazdaságok a 12 mázsán felül termelnek. Elég jó az őszi árpa és a kapások terméseredménye. Az állattenyésztésben a háromnegyedévi nyersmérleg szerint nincs egyetlen megyei igazgatóság sem, ahol jelenleg ráfizetés lenne az állattenyésztés. Ez az első eset, amikor jövedelmezővé vált. Az év végi mérleg szerint kb. 200 millió forintos eredményjavulás várható a betervezett veszteséghez viszonyítva. Ez mutatja, hogy az állami gazdaságok zöme megerősödött, és ki lehet tűzni azt a feladatot, hogy 3-4 év alatt zömük mintagazdasággá váljanak, [sic

I] Ez óriási 67