A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hanem nekünk most kell a bérarányok helyes kimunkálását elkezdeni. A bérarányokat illetően van itt-ott tennivaló, elsősorban egyes ágazatokon belül, ezt folyamatosan ezeket az aránytalanságokat meg lehet szüntetni, de nem egy központi kérdés, hogy most a KB olyan határozatot hozzon, hogy itt a helyes arányok kialakításának a munkálatait el kell kezdeni. Másfél év alatt a véleményem szerint ezeket az arányokat nagyjában és egészében helyesen alakítottuk ki, a múltbeli nagy hibákat helyrehoztuk. Még további korrekciók erőnknek megfelelően szükségesek, elsősorban, egyes ágazatokon belül. Ez dezorientál, azt a hiedelmet kelti a széles közvélemény előtt, hiszen ezt pub­likáljuk, hogy itt nálunk ezen a területen valami nagy bajok vannak, és most el kell kezdeni ezeknek a hibáknak a korrigálását. (Közbeszólás: nagyarányú bérjavítás.) Hát persze, ilyet is lehet értelemszerűen feltételezni, az első ter­mészet szerint következik ebből a fogalmazásból. A lakáskérdésekre vonatkozó határozati javaslat pontja. Én egyetértek az­zal, hogy nagyon mértéktartóan nyilatkozzon a KB ebben a kérdésben. És sokat jelent az, ha a KB a dolgozó széles tömegek előtt nyilvánosságra hozza, hogy a párt az központi kérdésként kezeli, és az is, hogy hogyan kívánja, mi­lyen erős csatasorba állítással megoldani ezt a kérdést. Az nem lebecsülendő cél, hogy lényegében tizenöt éves távlatra kitűzzük azt, hogy az állandósult lakáshiányt felszámoljuk. Az egy nagyon komoly és súlyos kijelentés. Én azt hiszem, hogy hozzá lehetne még azt tenni, megnyugató lenne ez, és az erőnk­ből biztosan futja. Ha ebben a pártdokumentációban is kijelentenénk, ere­detileg volt is erről szó, hogy a kényszer-társbérleteket is meg kívánjuk szün­tetni, ezen belül általában, vagy esetleg óvatos fogalmazásban, mert ez nagy­on széles dolgozó tömeg, illetve rétegeket foglalkoztat, biztosan megoldjuk a tizenöt év alatt, és én javasolnám a szöveg ilyen értelmű módosítását. Még egy kérdés, a Kulturális kérdések c. fejezet 1. pontjában: felveti a javaslattervezet, hogy az üzemi szakoktatást úgy egészítsük ki, hogy ezen a szakoktatáson belül általános alapműveltséget nyújtó tananyagok oktatása is napirendre kerüljön az üzemekben. Én néhány évig ilyen területen dolgoz­tam minisztériumban is. Az ilyen törekvések [sic!] és ilyen gyakorlatnak én nagyon sok negatív és rossz tapasztalatát ismerem. Mert miről van szó? Az ál­talános alapműveltségeket rendszeresen úgy értelmezik: magyar nyelv, föld­rajzi ismeretek, ezek az általános alapismeretek. Ezeknek az okatató gárdája az üzemekben nem állnak megfelelően rendelkezésekre, [sic!] és sokkal job­bak voltak azok a tapasztalatok, mikor az általános iskolákra, esti tanfolya­mok dolgozó iskolájára agitáltuk és vittük el a munkásokat, ott szakavatott pedagógusok adták meg ezeket az alapismereteket, az alapműveltség kiegé­szítését a munkásoknak. Tetszetősnek látszik ez a fogalmazás, de vélemé­nyem szerint nem reális, veszélyeket rejt magában, és jobb megoldás is kí­nálkozik ebben a kérdésben. Befejezésül és tájékoztatásul: a Titkárság második féléves munkatervében szerepel a KGM munkájának a megvizsgálása, jelentést kell róla készíteni a Titkárság elé. KOMÓCSIN ZOLTÁN elvtárs: Elvtársak! Én az előterjesztett dokumentu­mokkal egyetértek. A jelentéssel, a határozati javaslattal is, és azzal az utasí­tással is, amelynek a szövege elő van terjesztve. Szeretném mindjárt elöljáró­611

Next

/
Thumbnails
Contents