A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

Előszó 1994 elején jelent meg az MSZMP Központi Bizottságának (KB) 1957 és 1989 közötti szó szerinti jegyzőkönyveit közreadó kiadványsorozat első darabja, amely az 1989. évi jegyzőkönyveket tartalmazza. Most a Magyar Országos Levéltár e nagy vállalkozásának következő, a dokumentumok keletkezését tekintve első kötetét tartja kezében az Olvasó. A Politikatörténeti Intézet kiadásában négy kötetben már napvilágra kerültek az 1956. évi magyar forradalom napjaiban Magyar Dolgozók Pártjából Magyar Szocialista Munkáspárttá átalakult kommunista párt ideiglenes vezető szerveinek jegyzőkönyvei, amelyek jól megvilágítják az 1956. november-1957. június közötti időszak, a forradalom és szabadságharc eltiprása utáni jó félév történéseit, amelynek vége felé a Kádárrezsim szovjet segítséggel, vérrel és vassal megszerzett hatalmának konszolidációja éppen hogy elkezdődött. 1957 júniusában Kádár János és társai már úgy érezték, hogy lassanlassan megszilárdul helyzetük. Ennek jegyében ülésezett az MSZMP országos értekezlete június 27. és 29. között. Az értekezlet elemezte az „ellenforradalom" okait, jóváhagyta a párt 1956. november óta követett politikáját, kijelölte a konszolidáció befejezésének feladatait és új szervezeti szabályzatot fogadott el. Megszűnt az MSZMP szervezetének ideiglenessége, ismét Politikai Bizottságnak nevezték el az operatív vezető testületet, és újra első titkárt választottak. E tisztséget Kádár János töltötte be, aki egyúttal 1958.január végéig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke is maradt. Jelen kötet az országos pártértekezlet utáni első, 1957. június 29-i KBüléstőlaz 1958. december 5-7. közötti, háromnapos KB-ülésig terjedő szó szerinti jegyzőkönyveket tartalmazza. Összesen 12 ülést tartott a KB ebben a másféléves időszakban. Ezek közül kettő teljes egészében, kettő részben zárt ülés volt (három alkalommal a Nagy Imre-per kérdése került terítékre, egy alkalommal, 1958 decemberében pedig a büntetőpolitika elveiről folyt zárt ajtók mögött a vita). Négy esetben ún. kibővített ülésre került sor. 5