A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A kötetben olvasható jegyzőkönyvekből nyomon követhető a forradalom és szabadságharc leverése utáni párt- és kormányzati politika, valamint az „ellenforradalmi erők" elleni harc alakulása. Minden lényeges kérdés a KB elé került ebben az időszakban. A testület megtárgyalta többek között a Nagy Imre-per kérdését többször is, a Moszkvában tartózkodó volt vezetők (Rákosi, Gerő, Kovács István, Hegedűs András stb.) hazatérésének ügyét, a falusi pártmunka helyzetét, a hároméves terv irányelveit, az MSZMP művelődési politikájának irányelveit, a pártkongresszus összehívására vonatkozó javaslatot és a párt agrárpolitikájával kapcsolatos előterjesztést. Gyakran szerepelt az ülések napirendjén Kádár János valamilyen tájékoztatója, így 1957. július 3-án az SZKP-nak a Malenkov-Kaganovics-Molotov-csoport ügyében hozott határozatáról, november l-jén a belés külpolitikai helyzetről, november 29-én a Moszkvában járt pártdelegáció tárgyalásairól, 1958. június 6-án szintén a Moszkvában lezajlott tárgyalásokról (magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról, a KGST munkájáról, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről), július 25-én időszerű belpolitikai kérdésekről, október 13-án „politikai" kérdésekről adott meglehetősen részletes tájékoztatást a párt első titkára. Nemegyszer nyílt viták szintere is volt a KB ülése (lásd pl. 1958 decemberében a mezőgazdaság szocialista átszervezése módjának kérdésében Fehér Lajos, Kádár János és mások összetűzését). Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy e források alapvető jelentőségűek a három évtizedet megért Kádár-rendszer keletkezéstörténete szempontjából. Használatuk elengedhetetlenül szükséges bármely 1956 utáni történeti témafeltárásához. A szó szerinti jegyzőkönyvek közlését az egész sorozathoz szóló „Bevezetés " előzi meg. Ebben a szerzők rövid áttekintést adnak az MSZMP 19561989 közötti szervtörténetéről. Megismertetik az Olvasót a párt központi vezető testületeinek, munkabizottságainak és apparátusának szervezeti rendjével, hatáskörével, a működésük során keletkezett dokumentumok fajtáival, továbbá tájékoztatást adnak a jegyzőkönyvek közlési és jegyzetelési módjáról. A Kiadó reméli, hogy a KB-jegyzőkönyvek sorozatának jelen kötete is hozzájárul a Kádár-korszak jobb megismeréséhez. Budapest, 1997. április Lakosjános 6