A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

a képviselőjelöltek közül, az ezzel a törekvéssel ellentétes tendenciát fejez ki. Vagyis egyrészről törekszünk arra, hogy szélesítsük a tömegbázisunkat, ugyanakkor ezzel szemben ellentétes lépést teszünk Veres Péterrel kapcsolat­ban. Mert, ha mi nem félünk - és nem kell félnünk - Kovács Bélánál attól, hogy ő pártonkívüli lesz az egyénileg dolgozó parasztoknak, meg a belső, reakciós erőknek, azt hiszem nem kell ettől félnünk a Veres Péter személyét illetően sem. Ezért azt javaslom, hogy a Politikai Bizottság fontolja meg, én amellett lennék, hogy Veres Pétert jelöljék. Azzal, hogy nem jelöljük, szerin­tem inkább csak vesztünk. A másik kérdés: nagyon egyetértek azzal a gondolattal, illetve tervvel, hogy a büntetőpolitika kérdését megtárgyalja vagy a Központi Bizottság, vagy a Po­litikai Bizottság. Ti. ezen a területen is, ha nem is olyan durva módon - nem bontakozott még ki ez olyan nagyon -, de itt sem beszélnek az illetékes szer­vek egy nyelven. És, ha ez csírájában már megvan, megéri a figyelmet. Azt értem ez alatt, vagyis az ezen a téren dolgozó állami szervekre gondolok, Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyminisztérium, hogy nem egy nyelven beszélünk, és nagyon fontosnak tartom, hogy mi ebben ál­lást foglaljunk, állást foglaljon a Központi Bizottság, hogy melyik nyelven beszélőnek van helyes álláspontja. Most egy pár szót a Párttörténeti Intézet kérdéséről. Itt csak a pontosság kedvéért akarom azt megmondani, mint annak a bi­zottságnak egyik tagja, amely meg van bízva Réti elvárs ügyének, maga­tartásának, állásfoglalásának a megvizsgálásával, hogy ő nem azt mondotta ezen a taggyűlésen, hogy 30 éves pártmunkája alatt nem tapasztalt ilyen igazságtalanságot, hanem azt mondotta, hogy 30 éves pártmúltja alatt nem fordult elő, hogy egy ki nem adott írás miatt vonnak embereket felelősségre. KADAR elvtárs közbeszólása: Persze Ő azt nem tette hozzá, hogy az, hogy ez az írás nem lett kiadva, nem rajtuk múlott, hanem másokon, akik erről tu­domást szereztek. Ha a szerzőkön múlott volna, akkor ez ki lett volna adva. Tehát, hogy nem lett kiadva, ez magán a hibán semmit sem, csak a követ­kezményen csökkent. A károk csökkentek, de az ő tettüket semmit sem csök­kenti [sic!]. FÖLDES elvtárs: Úgy van, az ő felelősségüket semmit nem csökkenti. KADAR elvtárs közbeszólása: És, ha ez igaz volna, nem hiszem, hogy igaz, hogy ki nem adott írásokért még sohasem vontak felelősségre, akkor meg kell tenni, hogy most már elkezdjük azért felelősségre vonni, hogy nem raj­tuk múlt, hogy nem lett kiadva. FÖLDES elvtárs: Na most, egy dolgot tartok ezzel kapcsolatosan nagyon fontosnak, hogy a Központi Bizottságnak szóvá tegyek, miután ez, nem tu­dom én, 70 vagy 80 párttag előtt szóba került Réti elvtárs felszólalásában. Réti elvtárs a felszólalásában ott azon a taggyűlésen azt mondotta, hogy nem ilyen határozat született volna akkor a Politikai Bizottság ülésén, ha a Poli­tikai Bizottságnak egyik-másik tagja jelen lett volna. Konkrétan Kádár elvtárs és Kállai elvtárs. Miután már 80 párttag hallott erről, azért úgy gondolom, nem árt erről egy-két szót a Központi Bizottság előtt is mondani.Azt hiszem, hogy a Központi Bizottság egyet fog azzal érteni, és helyeselni fogja a Poli­560

Next

/
Thumbnails
Contents