A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

elvtársak bizonyára mindnyájan úgy vannak, hogy nagyon figyelik a lengyel eseményeket, és mindaddig, amíg a párton belül nincs egység, és nincs határozott vonal, a lengyel közvéleményben nem javulhatnak azok a jelenségek, amelyek most nyugtalanítóak. Úgy tudom, a tegnapi Pravda Gomulka

8 elvtárs beszédét teljes egészében lehozta, amelyet a Központi Bizottság ülésén mondott el. A nemzetközi kérdések között még meg kell említenem a Zsukov elvtárs leváltásával kapcsolatos kérdést. Két-három nappal ezelőtt még úgy találgattak az elvtársak, hogy ez mit jelent, miniszterelnök lesz, vagy pedig kisebb beosztást kap. Ennél a kérdésnél talán nézzük meg, miről volt szó. Szó volt a párt és a hadsereg viszonyáról és a hadseregen belüli politikai munkáról. Ezek azok a legfontosabb körülmények, amelyek Zsukov elvtárs leváltásával kapcsolatosak. Magát a kérdést már bizonyos idő óta napirenden tartják. Hónapokkal ezelőtt mondták, hogy vita folyik a párt Központi Bizottságán belül és a hadsereg parancsnoki kara között ezekről a kérdésekről. A kérdésnek megvan a régi története. Mindig szoktak vitatkozni, hogy a pártmunkások tekintélye kell hogy növekedjék a hadseregben, vagy pedig fordítva. Magának a dolognak menete úgy történt, hogy az Elnökség napirendre tűzte a hadsereg politikai főcsoportjának jelentését. Magában a jelentésben különleges dolgok nem voltak, de a jelentés tárgyalása során valahogy kialakult egy olyan kép, hogy a hadseregen belül a politikai munka nincs rendben, ugyancsak a pártvezetés sincs rendben. Ez után az ülés után kommunista aktívákat hívtak össze katonai körzetek szerint. Ezeket a kérdéseket megvitatták az összes körzetekben. Ezekre az aktívaülésekre majdnem mindenhová elnökségi tag ment, és ez az aktívatárgyalás valahogy még jobban felszínre hozta, hogy a hadseregen belül nem egységes a pártvezetés. Ezután, az aktívák tapasztalatait összesítve, az Elnökség újra összeült és tárgyalta a kérdést. Ennél a második elnökségi ülésnél már ott volt Zsukov, az előzőnél nem. Még az is szóba került: jó-e, hogy nem volt otthon, vagy nem helyes, hogy távollétében tárgyaltak erről. Tehát a kérdés felmerült, elkezdtek vele foglalkozni, és még az is felmerült: jó, hogy nem volt otthon, hiszen katonai társaság ez, ha ott lett volna Zsukov, talán nem is mertek volna elmondani mindent. Tehát a második elnökségi ülésen ott volt, és akkor állapították meg, hogy Zsukov nem maradhat honvédelmi miniszter. Ezzel maga Zsukov is egyetértett. Ez után a döntés után összehívták a Központi Bizttságot, amely két napig ülésezett, két napot szentelt a kérdés megvitatására, és végül olyan döntést hozott, hogy Zsukov elvtársat kihagyták - vagy kizárták - az Elnökségből és a Központi Bizottságból. Milyen konkrétumok voltak itt? Először nézzünk meg egy kérdést, amit tudni kell. A vita során különösen a Központi Bizottságban volt egy-két felszólaló, akik kezdték vitatni Zsukov elvtárs katonai érdemeit, amit a második világháború során szerzett pl. a sztálingrádi csatánál. Ezt a kérdést az Elnökség nagyon élesen visszautasította. Azt mondták: Zsukov elvtárs második világháború alatti katonai érdemeit nem lehet elvitatni, akármilyen hibákat is követett el a politikai munkát illetően, bátor, jó katona, kiváló hadvezér volt a második világháború alatt, és habár a sztálingrádi csatát nem egyedül vívta, de ennek a harcnak lelke, vezetője természetesen ő volt. Ezeket tehát visszautasították, és az volt a vélemény, hogy nagy kvalitású ember, ennélfogva katonai megbízatást is kell adni majd Zsukovnak. -16